Orosz bérgyilkosok és szabotőrök célpontja lett Bulgária fegyveripara

Egy bolgár fegyvermágnás, aki két orosz merényletet is túlélt, riadót fújt egy szabotázskampány miatt, amelyet szerinte Moszkva évek óta folytat, hogy megzavarja az Ukrajnába irányuló létfontosságú fegyverszállításokat.

Emilian Gebrev, akinek cége, az Emco gyártja a Kijevbe szállított szovjet szabványú lövedékek és harckocsilövedékek bolgár termelésének nagy részét, a Financial Timesnak elmondta, hogy orosz szabotőrök aktívan célba vették a gyárakat és raktárakat - többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök tavalyi teljes körű ukrajnai inváziója után.

Az orosz fenyegetések azt jelentik, hogy új intézkedéseket kell hozni nemzeti szinten, valamint a szövetség szintjén

- írta a kérdésekre e-mailben küldött válaszaiban.

A NATO-ra utalt, amelynek Bulgária 2004 óta tagja. A fegyvergyártó szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynökei, akik 2015-ben kétszer is megpróbálták megölni őt, "nyilvánvalóan nagyon magas moszkvai utasításra cselekedtek", de továbbra sem világos, hogy Oroszország "miért alkalmazna felforgató módszereket védelmi célú helyszíneken és (egyéni életek ellen) a Nato és az EU területén".

A mérgezésekkel és a cége telephelyein végrehajtott robbantásokkal kapcsolatban egyetlen orosz ügynököt sem fogtak el, illetve nem vontak felelősségre, amiért Gebrev Moszkva folyamatos befolyását okolta a bolgár kormány felett.

Bulgária [eddig] túlságosan kiszolgáltatott és laza volt, ami kényelmes környezetet biztosított a GRU ügynökeinek a szabad működéshez, mondta Emilian Gebrev. Az orosz beavatkozás, amely a politikai pártokra és a médiára is kiterjed, elemzők és kormányzati tisztviselők szerint veszélyezteti Bulgária törekvését, hogy növelje a szovjet korszakból származó fegyverek és lőszerek gyártását, amelyeket Ukrajna és a fejlődő világ ügyfelei használnak. A balkáni 7mn-es ország - amely a hidegháború idején Moszkva egyik legszorosabb szövetségese volt - Gebrev és más iparági bennfentesek szerint továbbra is az orosz ügynökök elsődleges működési területe. Azt mondják, hogy a beszivárgás különösen az ország ügyészségi és biztonsági szolgálataiba terjedt el.

A hidegháború óta "Bulgária túlságosan kiszolgáltatott és laza (volt), ami kényelmes környezetet biztosított a GRU ügynökeinek a szabad működéshez" - mondta Gebrev.

Gebrevet 2015-ben a novicsokhoz hasonló szerves foszfát idegméreggel mérgezték meg - ezt az anyagot három évvel később a Szergej Szkripal volt orosz hírszerző tiszt ellen brit földön elkövetett merényletben használták. Gebrev esetében az idegméreganyagot egy szófiai parkolóban az autója kilincsére kenték. Több hétre kómába esett, de felépült. Néhány hónappal később a nyári otthonában hasonló mérgezési tünetek jelentkeztek nála, ezért kórházba szállították és kezelést is kapott. A bolgár ügyészség nyomozást folytatott a GRU három ügynöke ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy az idegméreggel kezelték, és "gyilkossági kísérlet" miatt vádat emeltek ellenük. Az eljárást azonban 2020-ban felfüggesztették, a hatóságok a megrekedt előrehaladásra és a nemzetközi jogi segítségnyújtás hiányára hivatkoztak. Szakértők rámutattak, hogy az Emco egyike annak a néhány vállalatnak, amely Oroszországon kívül szovjet szabványú 125 mm-es harckocsilövedékeket gyárt, amelyeket az ukrán erők még mindig használnak régi harckocsiparkjukhoz. Ezek a specifikus tényezők lehetnek az okai annak, hogy a bolgár gyártó a szabotázskísérletek célpontja.

Az oroszok nagy érdeklődést mutatnak a létesítményeink és az azokat kiszolgáló emberek iránt

- mondta egy névtelenséget kérő bolgár tisztviselő.

A kérdés az, hogy a bolgár hatóságok hogyan tudják megvédeni az iparágat és a magánszemélyeket, az iparág tulajdonosait. Elrontott nyomozások, megsemmisített bizonyítékok - ez a probléma. Ki nyomoz az ügyészek ellen?

Az Emco először 2011-ben került célkeresztbe, amikor robbanás történt az egyik közép-bulgáriai raktárában. Gebrev szerint ez volt az első szabotázsakció a gyárai ellen - ezt az állítást hivatalos vizsgálat nem erősítette meg. Az évek során további robbantások történtek, köztük egy 2022-es robbanás és egy nagy tűz idén a kelet-bulgáriai Karnobatban található Emco létesítményben. Hasonló incidensek más fegyvergyártóknál is történtek, anélkül, hogy a hatóságok kivizsgálták volna a körülményeket - mondta.

A több mint egy tucatnyi, Bulgáriában elkövetett orosz terrorcselekményekkel és kémhálózatokkal kapcsolatos ügyek egyikében sem született semmilyen eredmény. Az összes nyomozást vagy leállították, vagy elakadt, és egyiket sem vitték bíróság elé

- mondta Gebrev. 

. A bolgár ügyészek korrupciója és a bűnözői magatartásukkal kapcsolatos vizsgálatok hiánya kiemelt helyen szerepelt az Európai Bizottság jelentéseiben. Az ügyészi büntetlenség és Oroszország folyamatos befolyása is azon okok között szerepel, amelyeket több uniós főváros is felhozott, hogy megakadályozza Bulgária csatlakozását a határok nélküli schengeni térséghez.

A nemrégiben megválasztott nyugatbarát szófiai kormány, amely az orosz befolyás visszaszorítását ígérte, júniusban menesztette a főügyészt, és egy igazságügyi reform megnehezítette a korrupciós és szervezett bűnözési ügyek megszüntetését. Gebrev szerint ez kezdetnek számít, de még sok a tennivaló. "Az ügyészség és a Nemzetbiztonsági Szolgálat [DANS] korábbi vezetése részt vett az orosz ügynökök által elkövetett szabotázsakciók, köztük a raktárainkban történt robbantások és a novicsok-mérgezési kísérlet szisztematikus és tömeges eltussolásában" - mondta. A DANS azt mondta, hogy "számos intézkedést hozott" az orosz befolyás korlátozására az utóbbi időben, és "példátlan számú esetet fedezett fel ... az orosz rosszindulatú kémtevékenységgel kapcsolatban".

Veselin Ivanov, a bolgár ügyészség szóvivője szerint az orosz beszivárgásról szóló vádak "kategorikusan nem igazak", és az új vezetés elkötelezett intézménye reformja mellett. Elmondta, hogy az ügyészek dokumentálták a GRU ügynökeinek "bűnös tevékenységét", és büntetőjogi felelősségre vonták őket. Mivel azonban Oroszország nem adja ki állampolgárait, "nem volt mód arra, hogy [őket] bíróság elé állítsák". Ami a robbantásokat illeti, Ivanov elmondta, hogy hivatala négy olyan esetet regisztrált, amelyek során Grúziába és Ukrajnába irányuló exportra szánt termékek semmisültek meg. Szófia "hat személy ellen emelt vádat, akikről ismert, hogy a GRU tisztjei" - mondta. 

Bolgár tisztviselők becslése szerint az Ukrajna által az Oroszország elleni háborúban használt lövedékek és lőszerek 40 százalékát Bulgáriában gyártják. A Kijevbe irányuló közvetlen szállítmányok mellett "sok megy olyan országokba, amelyek készleteiket Ukrajnába küldték... és mi feltöltjük a szövetségesek számára" - mondta Tagarev. "Közvetlenül és közvetve a termelésünk jóval több mint fele megy Ukrajnába" - tette hozzá. Az ország bruttó hazai termékének mintegy 5 százaléka származik fegyvereladásokból a kormány tisztviselői szerint. Az üzlet nagy részét olyan magáncégek bonyolítják, mint az Emco és az Arsenal, amelyek most arra törekszenek, hogy a gyártást a NATO-szabványnak megfelelő felszerelésekre bővítsék.

A nyugati szövetség érdekelt abban, hogy olcsóbban és gyorsabban termeljen, nem csak Ukrajna számára.... A bolgár gyártók megpróbálnak átállni a nyugati szabványokra

- mondta Tihomir Bezlov, a szófiai Demokráciakutató Központ katonai elemzője. De az engedélyezési kérdések és a nyugati vállalatok nyugtalansága a termelés egy korábbi orosz szövetségeshez való kiszervezésével kapcsolatban azt jelenti, hogy ez egy "lassú folyamat" - mondta. Velizar Shalamanov volt védelmi miniszter szerint az orosz beszivárgás továbbra is akadályozza Bulgária törekvéseit. "Kockázatot jelent, hogy Bulgária nyugati know-how-t szerezzen" - mondta.

Meg kell reformálnunk a titkosszolgálatokat. A NATO-szövetségesek nem fognak bízni bennünk, ha nem tudjuk megvédeni a know-how-t.