Pofon Európának: a remélt szövetséges Moszkva és Peking mellé áll

Tokajev és reformpolitikája ellen két éve, 2022 januárjában részben a korábbi pangás időszakában megerősödött hatalmi csoportok, részben külföldi erők sikertelen puccskísérletet  hajtottak végre, amit regionális szövetségesei ( a „keleti NATO”) segítségével hiúsított meg az ország új vezetése. 

Kazahsztán Magyarországnak is talán a legfontosabb politikai-gazdasági közép-ázsiai partnere, az árucsere-forgalom a múlt év első hét hónapjában csaknem nyolcvan százalékkal múlta felül a megfelelő 2022-es időszakét. Asztana ugyanakkor nyitott marad a Nyugat, a nagy nemzetközi vállalatok kazahsztáni jelenléte irányába is. Tokajevnek nem volt könnyű dolga átvenni a kormánypálcát az emblematikus „első elnöktől” Nurszultan Nazarbajevtől. Ennek kapcsán sokan „kettős hatalomról”, iráni és szingapúri mintáról beszéltek.

Emiatt is Tokajev „a népre figyelő államot” és „Tisztességes Kazahsztánt” ígért. Egyben hitet tett az egyciklusos elnöki rendszer mellett, azaz a 2019-2026 időszak az első és utolsó elnöki periódusa lesz. Azaz elkerüli elődje talán legnagyobb hibáját, és időben távozhat az elnöki posztról. Tokajev elődje, Nurszultan Nazarbajev 1991 és 2019 között, csaknem három évtizedig töltötte be az elnöki tisztet.

Oroszország kulcsfontosságú szövetséges és Kazahsztán stratégiai partnere mondotta az elnök, aki mögött hatalmas külpolitikai tapasztalat halmozódott fel korábbi, több mint egy évtizedes, a kazahsztáni külügyek vezető  posztján eltöltött időszakában.

Létfontosságú annak felismerése, hogy Oroszország a világpolitika kiemelkedő fontosságú képviselője, az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyik állandó tagja. Vlagyimir Putyin pedig olyan vezető, aki szavaival és tetteivel világpolitikát csinál

– húzta alá Kazahsztán első embere. 

Ugyanakkor az elnök hangsúlyozta, országa kiegyensúlyozott, konstruktív, a nemzeti érdeket figyelembe vevő és pragmatikus külpolitikát folytat, amelynek része a C5+ formátum, azaz az Egyesült Államok és az öt közép-ázsiai ország (Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) párbeszéd fóruma.

A gazdasági kötelékek azonban mindenek előtt a régióhoz kötik Kazahsztánt. 

Moszkva volt Asztana legnagyobb import-, és harmadik export-partnere a 2023. január-augusztus időszakban - a Kazah Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ezekből az is kiderül, hogy az ukrajnai támadóháború gyakorlatilag nem gyakorolt lényeges hatást Oroszország és Kazahsztán külgazdasági kapcsolataira.

Kína mind a kazah exportban, mind az importban a második helyet foglalta el a tavalyi január-augusztusi időszakban.

Azaz Moszkva és Peking meghatározó szerepet játszik a kazahsztáni külkapcsolatokban is.

Tegyük hozzá, (amit az elnöki interjú diplomatikusan kikerült), hogy Oroszország nagy eséllyel pályázhat az első kazah atomerőmű építésére – ha, mint Tokajev elnök aláhúzta, a kérdésről tartandó népszavazás megerősíti az erőműépítés szükségességét.

A tiszta atomenergia nagyon fontos Kazahsztán számára

– szögezte le az elnök.

Aki ugyanakkor tisztában van vele, hogy a múlt, a szemipalatyinszki atomfegyver-kísérleti terep (a Szovjetunió legnagyobb ilyen létesítménye, amely a kilencvenes évek legelejéig működött Északkelet-Kazahsztánban) súlyos örökséget, környezetszennyezést, sugárveszélyt hordozott.

A fél Magyarországnyi terepen még a múlt század nyolcvanas éveiben is a föld alá fúrt alagutakban nukleáris fegyvereket teszteltek. Korábban Szemipalatyinszkban is végrehajtottak légköri, vagy földfelszíni atomrobbantásokat.

Ami Kínát illeti, a barátságon, jószomszédi viszonyon és hosszú távú, stratégiai partnerségen alapul a Pekinggel kialakított viszony – jellemezte a kazahsztáni külpolitika és külgazdaság másik fontos pilléréhez fűződő kapcsolatokat.

Amelyeket 2023-ban a kazah vezető kétszeri kínai látogatása is tovább szilárdított. Ennek is az eredménye, hogy ma a kazah állampolgárok vízummentesen utazhatnak be a Mennyei Birodalomba.

Peking hagyományosan az egyik legnagyobb külföldi beruházó. A kínai invesztíciók 24 milliárd dollárra rúgnak. Kazahsztán teljes mértékben támogatja a kínai Övezet és Út Kezdeményezést (BRI), mondta Kászim-Zsomart Tokajev. Megállapodtak a kínai partnerekkel, hogy közösen fejlesztik építik meg a Kaszpi-tengeren át vezető Nemzetközi Szállítási Útvonalat.

Tokajev hangsúlyozta, hogy a 2022-es, ellene is irányuló puccskísérlet idején nem Oroszországtól, hanem a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (ODKB oroszul, CSTO angolul – amit nyugaton a „keleti NATO-ként” emlegetnek) kért segítséget.

Békefenntartókként viselkedtek, egyetlen lövést sem adtak le, a határidő előtt távoztak – viszont tehermentesítették a kazahsztáni belbiztonsági erőket, amelyek így leverhették a lázadást – jellemezte az annak idején a világsajtóban nagy port felvert és „Moszkva beavatkozásának” bélyegzett eseményt az elnök.

Ami a repülőgépeken érkezett CSTO-erőket illeti, az örmény békefenntartók Akszajban őrizték a vízműveket, a belaruszok az Almaty melletti Zsetigen repülőteret (ahol a CSTO-erők katonai szállítógépei landoltak), a tádzsikok és a kirgizek a két almati hő- és elektromos erőművet, míg az oroszországi kontingens katonái a harmadik erőművet és az ország távközlési hálózatát védték.