Putyin díszvendégsége betett a kínai Új Selyemút csúcstalálkozónak - Háttér

Ez volt a harmadik találkozó az indulása óta már több nevet váltott, eredetileg infrastrukturális projektnek induló Új Selyemút kezdete óta, és a pekingi konferenciára főleg Európából jöttek el kevesen – mondta el Buzna Viktor kutató, Goreczky Péter elemző és Salát Gergely, a KKI vezető kutatója.

Akik hiányoztak

Leszögezték, hogy kétoldalú az Öv és Út fórum megítélése a médiában: vagy nagy kudarcként, vagy kiemelkedő sikerként értékelik, de tény, hogy a szokásosnál kevesebb volt a résztvevő. Ez egyrészt szervezési ok is lehet, másrészt az október 7-i Hamász támadás miatt a közel-keleti országok vezetői otthon maradtak, végül nemrég rendezték az Ázsiai Játékokat, de kétségkívül a leglátványosabb Európa távol maradása volt.

Európából csak Magyarország és Szerbia vett részt a fórumon, ahol a legtöbb látogató Ázsiából érkezett, emellett Kelet-Afrikából és Dél-Amerikából is sokan tették tiszteletüket – ezt mutatja a Diplomat magazin térképe is.

Az Övezet és Út Kezdeményezés 2017-ben és 2019-ben is rendezett csúcstalálkozót, a nyugati országok képviselőinek száma a blokkosodás előrehaladtával csökkent.

Magyarország és Szerbia egyedül

A kutatók kitértek Olaszország szerepére, Róma nem fogja megújítani a részvételét, mert úgy látják, nem profitálnak a tagságból, sőt a  kínaiak megtriplázták az Olaszországba irányuló exportot, miközben képletesen az olaszok csak egy raklap narancsot tudtak eladni, és nem látható, hogyan tudnának ebből profitálni.

A másik feltűnő hiányzó Görögország volt, amely korábban részt vett a Kína és Kelet-Európa között létrejött 16+1 kezdeményezésben,  melyből az Ukrajna elleni orosz invázió után a balti államok is kiléptek.

Mindenesetre Vlagyimir Putyin ottléte is sokak számára riasztó tényező lehetett - jegyezték meg az elemzők.

Akkumulátorgyárak: függés vagy kitörési pont?

Magyarország részvételéről szólva a kutatók kiemelték: aláírtunk 5 együttműködési megállapodást Kínával, de feketepontokat szereztünk a nyugati médiában, mert a részvétel azt mutatta, hogy autoriter államokkal barátkozik Magyarország.

A magyar külpolitika mozgástere egyre nehezedik, egyedül maradt Magyarország a BRI fórumon is, de a részvétel beilleszkedik a külpolitikánkba, mert nem érdekünk a blokkosodás, kicsi, nyitott országként.

A kínai akkumulátorgyárakkal kapcsolatban elhangzott: főleg a német autógyáraknak termelnek majd a kínaiak,

Bár a kínaiak Magyarországra irányított tőkebefektetésekben nagy része van az akkumulátorprojektekben, de nem csak Kínától függ a magyar akkumulátorgyártás – mondta Goreczky Péter, hozzátéve, hogy a kínai cégek esetében óriásprojektekről van szó, ezért az ő érdekük, hogy ezek hosszú távon működjenek.

Német csúcsmárkáknak szállítanak majd, és bár az autóipartól a függésünket növelik, de az átalakuló autóipari értékláncokban biztosítják a szerepünket.

Összességében a kínai FDI csökken a világban 2017 óta, de az elektromobilitási ágnak fontos szerepe lehet a jövőben.

A CATL beruházása piacilag indokolt, mert itthon a munkaerő költsége viszonylag alacsonyabb, van már egy akkumulátor klaszter, és közel vannak a német autógyártók – hangzott el a KKI fórumán.

Blokkosodás

A G20-ak legutóbbi konferenciáján nem vett részt Hszi Csinping, Pekingbe pedig a nyugati országok nem jöttek el, mindez egyértelműen a blokkosodást jelzi. Most főként olyan országok mentek most el a csúcsra, amelyek nem tudtak magas szinten Kínával tárgyalni.

Ugyanakkor feltűnő, hogy a kínai elnök beszédében az jelent meg, hogy Kínának nem volt célja, hogy visszacsábítsa a BRI-ből kimaradt országokat, vagy ellensúlyozza az érdektelenséget ellensúlyozza, inkább a BRI tagállamokra fókuszáltak.

Buzna Viktor hangsúlyozta: bár Európa most kimaradt, és a BRI jövője Dél-kelet Ázsia és Afrika, ám nem akarják elfelejteni Európát, sőt, a kínaiak engedményeket is tettek: feloldhatják a külföldi beruházások előtti korlátokat, ami az európaiaknak szólt.

Eredetileg a BRI infrastrukturális programnak indult, Eurázsia, mint a nagy szuperkontinens fejlesztése érdekében, ehhez a projektekhez adott hiteleket Kína. Időközben megváltozott a hitelezési helyzet, sokszor nem folytattak jó hitelezési politikát, számos hitel bedőlt, és időközben emelkedett a kamatkörnyezet is, és nehezebb lett hitelhez jutni.

Új infrastrukturális fejlesztésekre most kevesebb a forrás, így át kell térni a digitális fejlesztésekre, a technológiai versenyre: ennek célja, hogy az úgynevezett Made in China technológiai projekteket akarja értékesíteni Kína a világban.

Átalakult a Selyemút

Összességében a BRI száraz, gazdasági projektként indult, de időközben átpolitizálódott, ezt mutatja a blokkosodás is, valamint az a tény, hogy a BRI átalakult, és ma már egyértelműen Kína presztízsét hivatott emelni.

Eredetileg az autópályaépítés, a vasútépítés volt a fontos Kínának, most az 5G tornyok dominálnak inkább, de eközben Kína a legnagyobb gyorsvasút fejlesztővé vált az egész világon.

Csökkent az új projektekre bejelentett hitelkeret is, és 2017 óta csökken a Kínából folyósított hitelek állománya.

Bár a fórum égisze alatt 360 egyezmény született, de ezek között nagyon kis jelentőségűek is vannak.

A bizonytalanság mögött az is áll, hogy új tagállamok nem szívesen köteleződnek el a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Tíz évvel ezelőtt meghirdették az Övezet és Utat, hogy összekössék Kínát a legfontosabb piacaival, Eurázsia központú gazdasági folyosók révén, de a háború miatt az Oroszországon át vezető csatorna bezárult, a gázai konfliktus pedig a déli folyosót akadályozza, ezért felértékelődik a Dél-Kínai tenger kereskedelmi szerepe.Oroszország szerepével kapcsolatban elhangzott: a fórum díszvendége Putyin volt, Hszi Csinping jobbján ült.

A két ország a stratégiai célokban ez után is együttműködik, ami most első látásra előnyös az oroszoknak, de óvatosnak kell lenniük a kínaiak miatt, mert túl nagy a befolyásuk már Közép-Ázsiában, igaz, eközben Oroszország egész ügyesen játssza ki egymás ellen Indiát és Kínát jegyezték meg a kutatók.