Nyugdíj: egy elkerülhetetlen változás a közeljövőben
ElemzésekTöbb mint 10 éve vezették be azt a lehetőséget, hogy a nők 40 év jogosító idő után nyugdíjba mehetnek. Ez az akkori 62 éves nyugdíjkorhatárra lett megalkotva, csakhogy közben 65 lett a korhatár, és így a rendszer rendkívül költségessé vált.
A Nők40 néven a köztudatba került korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség működéséről immár sok éves tapasztalat halmozódott fel, így át lehet tekinteni, hogyan működik a rendszer, mennyien veszik igénybe, és mekkora többletköltséget jelent az államkasszának.
Eleve jelentős kedvezmény volt
A rendszer bevezetésekor is lehetett azzal számolni, hogy torzulás keletkezik, hisz még ma is igaz, hogy 40 évvel ezelőtt a 14 éves kor elérése volt a munkavégzés feltétele, és akkor már ugyan a többség tovább tanult, azért akadtak, akik az általános iskola elvégzése után, esetleg onnan kiesve munkába álltak.
Esetükben 54 év a kedvezményes lehetőség, ami a bevezetéskori 62 éves általános nyugdíkorhatárhoz képest is túl nagy eltérés, 8 év volt, most már 11 év.
A következő csoport azok, és ők sem voltak kevesen, akik az akkor elterjedt 3 éves szakmunkásképző iskolát végezték az általános iskola után, esetükben, ha teljesültek a feltételek, 57 év lett a kedvezményes lehetőség. A legnagyobb csoport azonban az érettségizettek: ők 58 évesen jogosultak a kedvezményre, és így az adódik, hogy elméletben a nők 70 százaléka nyugdíjba mehetett 58 évesen.
Nem követte a korhatár emelését
Azért csak elméleti ez a magas szám, mert sokaknak nem lett meg a 40 év különféle okok miatt: különösen a rendszerváltás után nagy volt a munkanélküliség, sok volt a feketén foglalkoztatott, emellett sokan csak simán háztartásbeliek lettek, akik rövidebb-hosszabb időre, esetenként végleg kiestek a munkaerőpiacról.
Így is sokan maradhattak azonban, akik 58-59 éves korukra elérték a kedvezmény lehetőségét, ami a 62 évhez képest még nem volt nagy eltérés. A közben lezajlott nyugdíjkorhatár emelés, amit elkerülhetetlenné tett egy népes generáció, a Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulása, valamint a társadalom általános elöregedése, eltorzította a rendszert, és ezt a kérdést vetette fel most a Nyugdíjguru is a Portfolio hasábjain.
Ő arra hívja fel a figyelmet, hogy idén már 467 milliárd forintba kerül az államháztartásnak a Nők40, és hogy
a kedvezményt célszerű lett volna nagyjából a nyugdíjkorhatárral együtt módosítani: véleménye szerint ez elkerülhetetlen lesz a közeljövőben.
Egyedi tényezők
Külön problémának tekinti, hogy lényegében a világon egyedüliként nem kisebb ez a korengedményes nyugdíj, mint a normál korhatár szerinti, de még nagyobb gond, hogy a kedvezménnyel is tovább lehet dolgozni, mégpedig járulék, pontosabban szociális hozzájárulási adó fizetése nélkül. Eredetileg az volt a Nők40 indoklása, hogy ilyen hosszú szolgálati idő után visszavonulhassanak a hölgyek.
A fő gond azonban a 3 éves időkeret-tágulás, amit a nyugdíjkorhatár emelése okozott. Igaz, hogy a rendszerváltás után meredeken nőtt a felsőoktatásban továbbtanulók aránya, de ennek hatása csak a 30-as években fog jelentkezni, és szinte akkor is mindenki bele fog férni a programba, talán a 6 éves orvosi egyetemet végzőket kivéve, miután 23-24 éves koráig a többség az egyetemet is elvégezte.
Lehetséges lépések
A megoldás többféle lehet: 40 helyett 43 év, vagy a 40 év maradna, de lenne egy alsó, mondjuk 60 éves korhatár, de még az sem kizárható, hogy a nőknek általánosan egy alacsonyabb nyugdíjkorhatárt állapítsanak meg. Ez ellen csak az szól, hogy 60-as éveikben a férfiak halandósága Magyarországon még igen magas:
a 65 éves korosztályban a KSH adatai szerint 55 százalék a nők aránya, 45 a férfiaké, vagyis sok férfi meg sem éri a nyugdíjkorhatárt.
