Egyre többet kell dolgozni a saját lakásért: hazánk az EU sereghajtói között - itt a friss Eurostat rangsor

Magyarországon egyre távolabb kerül a saját lakás

Az elmúlt évtizedben jelentősen romlott a lakásvásárlás megfizethetősége az Európai Unióban, de Magyarországon különösen kedvezőtlen folyamatok mentek végbe. Az Eurostat mai adatai szerint 2015 és 2025 között az uniós lakásár-jövedelem arány átlagosan 6,8 százalékkal emelkedett, vagyis a lakások drágulása meghaladta a háztartási jövedelmek növekedését. Magyarországon ugyanez a mutató 26,5 százalékkal romlott, ami a harmadik legnagyobb emelkedés az EU-ban. Ennél nagyobb növekedést csak Portugáliában (+60,8 százalék) és Hollandiában (+34,3 százalék) mértek. A magyar adat még a szintén jelentős lakáspiaci drágulással küzdő Csehországot (+25,8 százalék) és Spanyolországot (+24,5 százalék) is meghaladta.

A mutató azt jelzi, hogy a lakásárak milyen ütemben változtak a háztartások egy főre jutó jövedelméhez képest, vagyis mennyivel lett nehezebb a lakásvásárlás a jövedelmekhez viszonyítva. A 26,5 százalékos magyar romlás tehát nem azt jelenti, hogy ennyivel drágultak a lakások, hanem azt, hogy ennyivel kedvezőtlenebbé vált az árak és a jövedelmek egymáshoz viszonyított helyzete. Ez különösen súlyos következményekkel járhat a fiatalok, az első lakásukat vásárlók és az önálló háztartást alapítani szándékozók számára. A lakásvásárlás ugyanis nemcsak a vételár előteremtését jelenti, hanem sok esetben évtizedes hitelkötelezettséget és jelentős önerő összegyűjtését is.

Nemzetközi összehasonlításban is aggasztó a magyar helyzet

Az uniós adatokból az is kiderül, hogy nem minden országban vált nehezebbé a lakáshoz jutás az elmúlt tíz évben. Romániában például 42,8 százalékkal, Finnországban 25,2 százalékkal, Bulgáriában pedig 16,2 százalékkal csökkent a lakásár-jövedelem arány, ami a jövedelmekhez képest kedvezőbb árfolyamatokra utal. Az EU egészében ugyanakkor 2022-ben alakult ki az egyik legjelentősebb megfizethetőségi probléma, amikor a lakásár-jövedelem arány 7,4 százalékkal meghaladta a 2000 óta mért hosszú távú átlagát. Bár ezt követően 2023-ban és 2024-ben javulás következett, 2025-ben a mutató ismét a hosszú távú átlag fölé került, igaz, mindössze 0,03 százalékkal. Magyarország számára különösen figyelmeztető, hogy az elmúlt évtizedben a lakásárak és a jövedelmek közötti olló az uniós átlagnál csaknem négyszer nagyobb mértékben nyílt szét.