Élénkül a lakáspiac: Budapesten a leggyorsabb a bővülés

Az idei év első három negyedévében 9803 lakást vettek használatba, ami 31 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest. A fővárosban 59 százalékkal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében. A többi településkategóriában is növekedett a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17 százalékkal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fővárosban épült a lakások 41 százaléka, és a területi koncentráció ezen belül is erős. Budapest 3998 új lakásának 56 százaléka két kerületben épült fel: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba. Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben (XX., XXI., V., VII.) összesen 5 darab új lakás épült. A régiók közül csak Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon csökkent az új lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest.Minden más régióban növekedés tapasztalható, a legnagyobb mértékű Közép-Dunántúlon (62 százalék), Budapesten (59 százalék) és Észak-Alföldön (29 százalék).

A megyei jogú városok közül Székesfehérváron (246) és Kecskeméten (216) vették használatba a legtöbb új lakást. A négy legkevesebb új lakást realizáló megyei jogú városban, Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban a használatbavételek száma egyaránt 5 vagy annál kevesebb volt. A természetes személyek által épített lakások aránya 35 százalékról 29 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65 százalékról 71 százalékra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44–44 százaléka családi házban, illetve többszintes, többlakásos épületben, 9,6 százaléka lakóparkban található. A fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 m² volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 m². Az értékesítési céllal épített lakások aránya 70, a saját használatra építetteké 28 százalék volt, az összetétel az eladásra építettek felé mozdult el mintegy 5 százalékponttal.

Nőtt az építési engedélyek száma is

Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számának növekedése az előző évi trenddel szemben nem Budapestre koncentrálódott, a fővárosban 4,0 százalékkal mérséklődött az engedélyezett lakások száma. A két legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XIII., IX.) található az összes újonnan engedélyezett budapesti lakás 69 százaléka. Ezzel szemben a két legkevesebb engedélyt kibocsátó kerületben (VI., I.) kevesebb mint 20 új lakásépítési engedélyt adtak ki.

A fővároson kívül minden más településkategóriában növekedett a kiadott építési engedélyek száma az előző év azonos időszakihoz képest: a megyei jogú városokban 5 a többi városban 31, a községekben pedig 34 százalékkal. A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban (Szekszárd, Dunaújváros, Salgótarján) az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et.

Regionális szinten változatos trendek figyelhetők meg az engedélyezett lakások számában. Budapesten kívül az előző év azonos időszakinál kevesebb engedélyt adtak ki Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is. A legnagyobb növekedés Észak-Magyarországon (55 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (53 százalék) történt. Az építtetők az esetek 30 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 17 százalékkal több, összesen 8584 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 1982 volt, 9,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.