A gazdasági bizottság elfogadta Kandrács Csabát az MNB új alelnökének

Kandrács Csaba a meghallgatásán elmondta: korábban már volt a jegybank monetáris tanácsának külső tagja, és részt vett az alapkamat csökkentésének folyamatában. Alelnökké történő kinevezése esetén a pénzintézeti szektor szigorú felügyeletének folytatását ígérte.

Kandrács Csaba - kinevezése esetén - az MNB alelnöki posztján Windisch Lászlót váltja, akinek a hatéves mandátuma október elsején jár le.

Kandrács Csaba évek óta az MNB felügyeleti területén tölt be vezetői posztot, jelenleg ő az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója. Kandrács Csaba korábban az MNB Monetáris Tanácsának külső tagja volt, régebben pedig a Magyar Államkincstár elnöki tisztségét töltötte be. A jegybanki ügyvezető igazgatói kinevezése előtt, 2014 novemberétől a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt. elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett.

Kandrács Csaba elmondta: 2013 őszétől, amikor is az MNB különböző területein tevékenykedett, figyelemmel kísérte a jegybankban folyó munkát, számos programban maga is részt vett. Ezek közül különösen sikeresnek mondta az alapkamat csökkentését, az MNB által elindított önfinanszírozási programtól kezdve a különböző jegybanki programokat. A sikerrel járó döntések között kiemelte a devizahitelek forintosítását, amely további jelentős terhektől kímélte meg a korábbi devizahiteleseket.

Kandrács Csaba úgy ítélte meg: a jegybanki programok is hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban jelentős ütemű növekedési pályára állt a magyar gazdaság, a 2014 áprilisában meghirdetett önfinanszírozási program segítségével pedig az ország magas külső és deviza-államadósságából adódó kockázatok nagymértékben csökkentek.Jelezte: az MNB tevékenységének is köszönhető, hogy az államháztartási hiány már 3 százalék alatt van a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) mérten, jobb a hazai gazdaság szerkezete, versenyképesebbek a magyar gazdaság szereplői, az államadósság a GDP-hez képest folyamatosan csökken.

Kandrács Csaba jelezte: az MNB az elmúlt években számos fogyasztóvédelmi intézkedést hozott, amely a bankokat a költségek leszorítására ösztönzi. Az alelnökjelölt ezek között említette a minősített fogyasztóbarát hitelek bevezetését, illetve a pénzintézetek nem megfelelő működése esetén kiszabott magasabb bírságokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a bankok és a biztosítók a szabályokat mindenkor tartsák be.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénzpiacon a fintech cégek megjelenése előbb-utóbb arra készteti a pénzintézeteket, hogy csökkentsék díjaikat, különben elveszíthetik ügyfeleik egy részét.

Megismételte azt a jegybanki vezetők által többször is hangoztatott elvet, miszerint a MNB-nek nincs árfolyamcélja, a monetáris politika egyetlen horgonya az inflációs cél.