Jön a fogyasztóbarát lakásbiztosítás – Interjú Kandrács Csabával

A biztosítási piac idén várhatóan rekordösszegű, ezer milliárdos díjbevételt könyvelhet el. Ez történelmi pillanat, de kevésbé pozitív, hogy ennek a fele csupán négy biztosító teljesítményének köszönhető. Nagyobb verseny kell a piacon, és elképzelhető, hogy – a fogyasztóbarát lakáshitelek mintájára – fogyasztóbarát lakáshitel biztosítást is bevezetnek - nyilatkozta a növekedés.hu-nak Kandrács Csaba az MNB pénzügyi szervezetekért felelős ügyvezető igazgatója.

MTI Fotó: Marjai János

 Milyen évet zár a biztosítási piac?

A 2018-as év historikusan is kiemelkedő lesz. A díjbevétel elérheti az 1000 milliárd forintot, ami a 2017-es 956 milliárdhoz képest jelentős emelkedés. Az MNB az év elején készítette el a biztosítási piac 10 éves jövőképét, többféle forgatókönyvet is felvázolva. Ebben az egyik legbátrabb pályaív az volt, hogy a szektor nem csak egyszerűen növekszik, hanem elindul a nemzetközi felzárkózás irányába. Hogy ez megvalósulhasson, pont ennek az évi 8-9 százalékos növekedési ütemnek kell megvalósulnia, ami 2018-ban meglehet.

A magyar piacon hány biztosító tevékenykedik? S ezek közül hány mondható hazai tulajdonúnak?

23 nagyobb biztosító van itthon, s további 16 kisebb szereplő, de ezek súlya jóval kisebb a piac egészét tekintve. A hazai szereplők aránya viszonylag csekély, 6 százalék körüli.

A bankszektorban ez lényegesen magasabb.

Igen, 50-50 százalék a hazai és a külföldi intézmények aránya. A régióban egyébként ez nem egyedi jelenség, például Szlovákiában és Csehországban is 10 százalék alatti a hazai tulajdonú biztosítók aránya. Talán azért is, mert a biztosításnak más a „dinamikája”, mint a bankszektornak. Itt hosszabb távra kell komoly pénzeket befektetni, hogy az azután megtérüljön, gyakorta legalább 10 évig indulási veszteséggel lehet számolni. E pillanatban a német, olasz, francia szereplők aránya a leginkább meghatározó a biztosítóknál. Ami pedig a magyarországi piac koncentráltságát illeti, jelenleg az első négy nagy biztosító, a piaci díjbevétel felét tudhatja magáénak.

Jó ez a struktúra?

Nem teljesen, mi ennél versengőbb piacot akarunk látni.

Nincs elég nagy verseny?

Egyes szegmensekben, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) piacán elég nagy a verseny, de akadnak olyan területek, ahol nem, például a lakásbiztosításnál.

Ha több szereplő versenyezne itt, akkor olcsóbbak lehetnének e biztosítások, vagy az ügyfelek ugyanazért a pénzért magasabb minőségű szolgáltatást kaphatnának.

A casconál is úgy látjuk, hogy valamelyest „leült” a piac, s hasonló volt a helyzet – a válságot legjobban megszenvedett – életbiztosításoknál is. Utóbbinál azonban már tettünk lépéseket a verseny élénkítésére az etikus szabályozással.

Minden mutató, a top 5 piaci szereplő részesedése, illetve a piaci koncentrációt jelző HHI index is azt tanúsítja, hogy lenne még tere a további verseny élénkülésnek.

Örvendetes, hogy a közepes méretű biztosítók mintha piacot nyernének, erősödnének. Mi viszont még inkább azt tartjuk kívánatosnak – természetesen a fair verseny tiszteletben tartásával –, hogy ha tovább nő a piac, akkor az ne feltétlenül a legnagyobbak bővülésével járjon. Ez egészségesebb szerkezetet eredményezne.

Milyen a biztosítók nyeresége?

A tőkéhez viszonyított megtérülés, amely itt az egyik legfontosabb mutatószám, viszonylag magas, 24 százalék az átlagos ROE.

Ez elég magas átlagnak.

A jövőképről szóló stratégiánkban 10-15 százalékos jövedelmezőséget határoztunk meg vízióként.

Szeretném nyomatékosítani, hogy nem a profit ellen vagyunk, nem az „fáj”, hogy keresnek a biztosítók. Amikor viszont azt látjuk, hogy koncentrált a piac, lehet még javítani a szolgáltatások minőségén, és emellett ilyen magas a jövedelmezőség, akkor felmerül a kérdés, hogy a magyar piac szereplői ténylegesen mennyire versenyeznek egymással.

Ezzel párhuzamosan ráadásul az is érzékelhető, hogy van tere a működésben is a fejlődésnek. Itt az informatikai rendszerekre és a különböző intézmények működéséhez kapcsolódó belső kontrollokra, szabályozottságra, védelmi vonalakra gondolok. Ha az MNB – mint arról közelmúltbéli felügyeleti határozataink tanúskodnak – rendre problémákat talál egyes piaci szereplőknél a működésben, miközben a másik oldalon ilyen magas az átlagos jövedelmezőség, akkor itt valami nem működik tökéletesen. Remélem, a biztosítók is felismerik, hogy a megoldás az lehet: olcsóbb vagy minőségileg jobb szolgáltatásokat kellene nyújtaniuk.

A profit most nőtt meg?

Az elmúlt két-három évben emelkedett 20 százalékra, illetve a fölé a ROE, ami megfelel a válság előtti szintnek. A pénzügyi krízis mélypontján viszont lényegében eltűnt a profit. Megnéztük a hozzánk hasonló országokat is. Magyarországon jobban csökkent a krízis után, nagyobbak voltak a veszteségek, most viszont erőteljesebb a „visszapattanás” e téren.

A környező országokban az elmúlt években belesimult a 10-15 százalékos sávba a jövedelmezőség.

Kérdezhetnénk, hogy miben másabb a cseh, a szlovák vagy a lengyel piac, mint a hazai. Pénzügyi stabilitási, felügyelési és fogyasztóvédelmi szempontból is célszerű lenne, ha a magyarországi piacon is hasonló lenne a helyzet.

Jelenleg mennyire szabályozott a magyarországi biztosítási piac?

Bár a hazai biztosítási piac történéseit talán kicsit kevesebben követik, mint a bankokét – hiszen utóbbi mérlegfőösszege a magyar GDP körül van,

a biztosítási piac díjbevétele a bruttó hazai össztermék 2,1-2,3 százaléka, mérlegfőösszege pedig a GDP 7 százaléka –,

jó tudni, hogy e szektor is hasonlóan szabályozott módon működik. A nemzetközi szabályozás sokat lépett előre: új kockázati alapú tőkeszámítást, vállalatirányítási struktúrát, közvetítői szabályozást írt elő, mely kívánalmak megjelennek a hazai jogrendben is. A szabályozási aktivitás itt is teljesen párhuzamos a bankrendszerrel. Amit ott megléptünk, ahhoz hasonlók a biztosítási piacon is történtek. Csak néhányat sorolnék: bevezettük a fair nyugdíjbiztosítási szabályozást, ennek részeként a maximálisan felszámítható költségszintekre adtunk ki jegybanki ajánlást. E sikeres lépés nyomán meglódult a nyugdíjbiztosítási piac, az ügyfélköltségek jelentősen mérséklődtek, miközben a biztosítási szerződések várható élettartama megnőtt. Az ezt követő etikus szabályozói csomagunk a befektetési alapú (unit-linked) életbiztosítások költségszintjét csökkentette és tette átláthatóbbá e konstrukciókat. Biztosítási jövőképünk irányt mutat a piacnak, csakúgy, mint a biztosítási, pénztári és tőkepiacról évente kiadott kockázati jelentésünk is.

Milyen eszközeik vannak még például annak érdekében, hogy nagyobb versenyt érjenek el?

A piac átláthatóságát és a kockázat pontosabb meghatározását szolgálják jelenlegi digitális fejlesztéseink. A kgfb piacon például, ami a legnagyobb nem életági üzletág, tételes szerződés- és kár adatbázist építettünk fel. Ennek révén a biztosítók anonim módon folyamatosan át tudják majd tekinteni a teljes piacon a kárhányadok alakulását. Ennek köszönhetően még pontosabb lehet díjkalkulációjuk, magyarán még versenyképesebb árakat tudnak adni.

A korábban említett lakásbiztosítások esetében mi a helyzet?

Itt két út lehetséges a verseny élénkítésére. A fair, etikus élet- és nyugdíjbiztosítási szabályozásnál már megbizonyosodtunk arról, hogy ajánlásokkal, felügyeleti szabályozó eszközökkel is jó irányba tudjuk terelni a piacot. Másrészt viszont a hitelintézeti szektorban bevált, követhető jó példává lett az MNB fogyasztóbarát lakáshitel kezdeményezése is.

Felvethető akár az is, hogy az utóbbi mintájára létre lehetne hozni egy fogyasztóbarát lakásbiztosítási terméket is.

A már alkalmazott, rendkívül sikeres jegybanki eszközök, „brandek” további elemzése szükséges ahhoz, hogy meghatározzuk, melyik lenne a jó eszköz, amivel a lakásbiztosításoknál is ténylegesen hasonló kiváló eredményt tudunk elérni.

Ebben mikor lesz döntés?

Az év második felében születhet meg. Azt viszont már most egyértelműen látjuk, hogy ezen a területen valamilyen módon be kell avatkozni.

Mi a helyzet a többi üzletággal?

Amit kiemelnék még, az a hitelekhez kapcsolódó biztosítások, amely egy cross-szektorális probléma, hiszen a hitel- és a biztosítási szektort is érinti. Ha valaki lakáshitelt vesz fel, akkor legtöbbször élet- és/vagy hitelfedezeti vagyonbiztosítást is kötnie kell, ám gyakorta nehézkes a biztosítók és a bankok közti kommunikáció.

E probléma megoldására kezdtük meg az előkészületeket arra, hogy blockchain alapú technológiával létrehozzuk a hitelhez kötődő biztosítások nyilvántartását.

Van ilyen máshol?

Ezen a területen nincs. A technológiával a régióban azért próbálkoztak már, például Lengyelországban, ott a központi hitelinformációs rendszert alakítják át blockchain alapúvá. Mi jelenleg a koncepció kidolgozásánál tartunk. Egyeztettünk már erről az érintett piacok érdekképviseleteivel is, akik kivétel nélkül üdvözölték azt, és szívesen részt vesznek ebben a projektben.

Lesz-e biztosítási garanciarendszer?

Nagyon kívánatos lenne, ha – például a banki betétekhez, befektetési szolgáltatásokhoz kötődő garanciaintézmények mintájára – a biztosításokhoz kapcsolódóan is létrejönne egy teljeskörű hazai garanciarendszer. Európában több országban már van komplex biztosítási garanciarendszer, s ami ennek kiépítettségét illeti, nemzetközi összehasonlításban e téren Magyarország a tagállamok alsó harmadában van. Egyelőre nálunk a kgfb-hez kapcsolódóan van ilyen.

Márpedig amikor egy piacon 1000 milliárdos díjbevételt láthatunk, ami növekedni fog az elkövetkező időszakban, akkor kívánatos egy garanciaközösség létrehozása az ezzel kapcsolatos kockázatok mérséklésére.

Mikor?

Jogalkotási kérdésről van szó, tehát kormányzati, majd parlamenti döntésre van szükség. Ami pedig az ezzel kapcsolatos biztosítási költségeket illeti, a piaci szereplőkkel történt előzetes egyeztetésünk azt mutatja: létezik olyan megoldás, ami mindenki számára elfogadható. Az etikus életbiztosításoknál is sikerre vittük azt a forgatókönyvet, amelynél meggyőztük a piac szereplőit arról, hogy a rövid távú érdekeik helyett a biztonságos és kiszámítható hosszútávú megtérülést helyezzék előtérbe, az ügyfelek bizalma érdekében. A nagyobb biztonságot sugárzó pénzügyi piacra ugyanis szívesebben viszik az emberek a pénzüket.

Mekkora lesz a garancia nagyságrendileg?

Még szakértői szinten folynak a tárgyalások a koncepcióról.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alap mintájára mindenesetre akár 30 millió forintig terjedhetne a garancia mértéke, s az OBA infrastruktúrája e garanciaalapnak (is) bizonyosan jó „házigazdája” lehetne.

Az utóbbi időben sok volt a biztosítókat érintő bírság, és a bírság összegek is jelentősen megemelkedtek. Önök végzik jobban a munkájukat, vagy a biztosítók sokkal többet hibáznak?

Általánosan megfigyelhető tendencia, hogy az MNB minden pénzügyi szektorban szigorította bírságpolitikáját.

Gyorsan leszögezem ugyanakkor, hogy a beszedett bírságok nem a jegybank működését finanszírozzák, hanem oktatási, pénzügyi kultúra fejlesztésére fordítják azokat. Semmiféle közvetlen kapcsolat nincs tehát a befizetett pénz mértéke és a mi működésünk között.

Azért volt szükséges nagyobb szigor bevezetése minden pénzügyi szektorban, nehogy egyesek „beárazzák” a bírságainkat. Nehogy bárkinek jobban megérje kifizetni a bírságot, mintsem elvégezni azt a szükséges belső fejlesztést, amire a pénzügyi stabilitás, a biztonság és az ügyfelek érdekeinek védelmében múlhatatlanul szükség van.

Célunk volt, hogy egy, a szabályok ellen vétő piaci szereplő valóban „megérezze”, ha valami nem volt megfelelő nála.

Az MNB elvárásai az intézmények biztonságos működésével kapcsolatban jóval magasabbak, ami az intézkedési politikában és bírságokban is jelentkezik. A biztosítókra kiszabott bírságok mértéke egyébként nem kimagasló az egyéb szektorokéhoz képest. A történet egyébként sem ér véget ott, hogy felügyeleti intézkedést hozunk, s bírságot szabunk ki. Nyomonkövetést, illetve bizonyos esetekben utóvizsgálatot végzünk, ellenőrizzük, mi valósult meg a kötelezéseinkből, s az esetleges elmaradásokat ismét szankcionálhatjuk. Az MNB felügyeleti tevékenysége a korábbinál szélesebb fókuszú és egyes területeken sokkal mélyebb, így természetszerű, hogy több probléma kerül megjelenítésre. Jelentősen átalakult a szabályozási környezet, bevezetésre került a biztosítóknak nagyobb szabadságot adó, ugyanakkor nagyobb felelősséggel járó Szolvencia II szabályozás. A fogyasztóvédelmi oldalon megjelent új európai szabályozás a termékek jobb átláthatóságát és az ügyfelek jobb informálását teszi lehetővé. Az új követelményeknek való megfelelés jelentős kihívás elé állítja a biztosítókat. Ezt az MNB egyfelöl konzultatív hozzáállássál, másrészt viszont nagyon határozott és következetes jogérvényesítéssel támogatja.

A biztosítási szakma, hogy fogadja azt a rengeteg változást, amely érinti a szektort?

Pozitívan. Mindig hosszabb egyeztetés előzte és előzi meg fejlesztési, szabályozási kezdeményezéseinket, ezért megértik mit, miért csinálunk. Közép- és hosszú távon természetesen a piaci szereplők számára is érték a megfelelően szabályozott, átláthatóbb, jól működő és versengő piac. Tíz évre szóló stratégiánkban azzal számolunk, hogy

a szektor díjbevétele megduplázódik, s eléri a 2000 milliárd forintot. Márpedig ez hatalmas üzleti lehetőség a biztosítási közösség tagjai számára, ami pedig hozzájárul Magyarország növekedéséhez is.

Kamasz Melinda