A külkereskedelmi többlet felét az agrárium adja idén

Hírek2019. nov 29.MTI

Ebben az is szerepet játszik, hogy nőtt az öntözhető területek nagysága Magyarországon - mondta Nagy István agrárminiszter.

Magyarország külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja az idén, és ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik - jelentette ki az agrárminiszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei gazdafórumán.

Nagy István emlékeztetett: munkájukat a jövőben az idei év két kiemelkedő törvényalkotása, a 25 év után "újraszületett" állattenyésztési törvény és a hasonlóan nagy jelentőségű, várhatóan hamarosan elfogadandó öntözési törvény is segíti.

Az állattenyésztési törvényről elmondta: a szektort versenyképes helyzetbe hozza és szabályozását európai szintre emeli. Az öntözési törvényt várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament - tette hozzá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja majd: az öntözés közérdek. Ez pedig "olyan korszakváltást jelent a magyar agráriumban, melyre joggal építhetünk, mert biztonságot teremt, jövedelmezőséget növel és a környezet iránt is felelősséggel bír" - húzta alá.

Példaként említette, hogy az új törvény a mai feltételeknél 5 millió forinttal teszi olcsóbbá egy 100 hektáros terület öntözésének engedélyeztetését, miközben jelentősen megkönnyíti az eljárást is. A változtatások célja, hogy a mai 87 500 hektárról a ciklus végéig 200 ezer, majd a következő ciklusban 400 ezer hektárra bővüljön az öntözhető területek nagysága Magyarországon. Ez utóbbi adat 8 százalékos arányt jelentene az agrárium összterületét figyelembe véve, amely már megfelelne a jelenlegi uniós átlagnak - közölte.

A jövő év egyik kiemelt feladata lesz, hogy az osztatlan közös tulajdont: "a magyar mezőgazdaság gúzsba kötött állapotát" miként lehet megszűntetni - tájékoztatott, megjegyezve, hogy ennek törvényi szabályozását az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakára tervezik. Mindemellett a fiatalítás, ezen belül az agrár öröklés témakörével is foglalkozni kell - hangsúlyozta. Ehhez várhatóan több törvénymódosításra is szükség lesz - tette hozzá, kitérve arra is: szintén versenyképességi tényező, hogy "amit az elődök működő gazdaságként felépítettek, azt az öröklés ne darabolja szét, és tegye ezáltal működésképtelenné."

Ugyancsak fontosnak nevezte a mezőgazdasági integrációról szóló jogszabály megalkotását is, melyet az egyetlen olyan megoldásként jellemzett, ami segít kiküszöbölni az üzemméretből származó gazdasági hátrányokat és különbségeket.