A magyarok közel harmada nem tudna megbirkózni egy váratlan kiadással – így áll most hazánk az EU-rangsorban

Az Eurostat legfrissebb, 2025-re vonatkozó adatai szerint az Európai Unió lakosságának 29,2 százaléka nem tudna megbirkózni egy váratlan pénzügyi kiadással. Ez mérsékelt javulást jelent 2024-hez képest, amikor még a lakosság 30 százaléka volt ilyen helyzetben. A tagállamok között rendkívül nagyok az eltérések, ami az egyes országok háztartásainak eltérő pénzügyi biztonságát és megtakarítási képességét tükrözi. A legrosszabb helyzetben Görögország van, ahol a lakosság 50,5 százaléka nem tudna fedezni egy váratlan kiadást. Lettországban 43,7, Bulgáriában pedig 42,4 százalékos ugyanez az arány. A lista másik végén Hollandia áll, ahol mindössze a lakosság 15,3 százaléka nem rendelkezik elegendő pénzügyi tartalékkal egy ilyen helyzet kezelésére. Máltán és Csehországban egyaránt 18,7 százalékos ez az arány, vagyis ezekben az országokban a legkedvezőbb a pénzügyi ellenálló képesség a hollandiai után. Magyarország az uniós rangsor közepén helyezkedik el, 30 százalékos aránnyal.

Nemcsak gazdasági, hanem fizikai biztonságot is mértek

A mai adatok jelentősége túlmutat a háztartások pillanatnyi anyagi helyzetén, hiszen a váratlan kiadások finanszírozásának képessége a pénzügyi biztonság és az életminőség egyik fontos mutatója. Az Eurostat szerint a gazdasági biztonság mellett a fizikai biztonság is meghatározó tényezője az életminőségnek, utóbbiba a bűnözéstől és az erőszaktól való védelem tartozik. A rendőrségi nyilvántartások alapján 2024-ben Litvániában regisztrálták a legtöbb emberölést a lakosság számához viszonyítva, 100 ezer lakosra 2,63 eset jutott. Ugyanakkor Litvánia érte el a legnagyobb javulást is, mivel az emberölések aránya 2014 óta több mint a felére csökkent. Lettországban 2,40, Észtországban pedig 1,82 emberölés jutott 100 ezer lakosra, míg Luxemburgban volt a legalacsonyabb az arány 0,30-as értékkel, Olaszországban 0,57, Csehországban pedig 0,63 volt a mutató.