Mire mennek a magyarok megtakarításai? Több pénz gyűlik össze, de vajon jól fektetjük be?
HírekA magyar háztartások megtakarítási hajlandósága nemzetközi összevetésben erős, ám a félretett pénz kezelésében még jelentős a lemaradásunk. Friss felmérés készült a magyarok pénzkezelési szokásairól a mai Takarékossági Világnap alkalmából.
A mai Takarékossági Világnap alkalmából az XTB felmérést végzett a magyarok megtakarításáról és arról, hogy a lakosság mihez kezd a félretett pénzével.
Összességében a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága erős - írja az XTB elemzése. A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása tavaly a GDP 4,6 százalékát tette ki, továbbra is meghaladva mind a régiós, mind az uniós átlagot. A háztartások nettó pénzügyi vagyona eközben megközelítette a GDP 117 százalékát.
Felemás képet mutatnak a számok
Az ezer felnőtt bevonásával végzett reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 73 százaléka aktívan keres pénzügyi információkat, miközben jelenleg mindössze 32 százalékuk rendelkezik befektetéssel. Az akadályok sokszor gyakorlati és pszichológiai jellegűek: minden negyedik megkérdezett úgy érzi, nincs elegendő pénze a befektetéshez, 22 százalékot pedig a pénzvesztéstől való félelem tart vissza.
Azok számára azonban, akiknek már van félretett pénze, egyre inkább más kérdés kerül előtérbe. A kihívás már nem csupán az, hogy tovább növeljék megtakarításaikat, hanem az is, hogy eldöntsék: milyen célt szeretnének elérni velük.
2025-ben a háztartások több mint 2300 milliárd forint értékben vásároltak befektetési jegyeket, ami az elmúlt évek legmagasabb éves értéke. Év végére a hazai és külföldi befektetési alapokban tartott vagyon megközelítette a 16 400 milliárd forintot, ezzel meghaladva az állampapírokban tartott 13.700 milliárd forintos állományt.
Mindez arra utal, hogy egyre több ember számára a megtakarítás már nem azt jelenti, hogy egyetlen helyet választ a pénzének, hanem hogy tudatosan portfóliót épít - írja az elemzés.
Ebben a szemléletben válnak relevánssá az olyan konstrukciók is, mint a Tartós Befektetési Száml (TBSZ). Jelentősége túlmutat az adózási előnyökön: az ötéves időtáv eleve hosszabb távú tervezésre ösztönöz. Ahelyett, hogy a befektetők azt próbálnák megjósolni, merre mozdulnak a piacok a következő héten vagy hónapban, a hangsúly arra kerülhet, milyen pénzügyi célokat szeretnének elérni évekkel később.