Betett az európai inflációnak a drága energia – kilőttek az árak augusztusban
HírekSzinte biztosan kamatemelésről dönt majd az Európi Központi Bank szeptemberi ülésén. Az igazi kérdés mostmár az, hogy szükség lesz-e további emelésre.
Az euróövezet inflációja augusztusban ismét 3 százalék fölé emelkedett az energiaárak növekedése miatt, ami tovább erősíti az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberi kamatemelésének esélyét. Közben nincs megállás: az iráni háború továbbra is felfelé hajtja az árakat.
A 21 eurót használó országban az infláció augusztusban 3,3 százalékra gyorsult a júliusi 2,9 százalékról. Az Eurostat szerint az emelkedést szinte teljes egészében a magasabb energiaárak okozták, mivel a kőolaj és a földgáz ára egyaránt nőtt, miközben a finomítói árrések is emelkedtek.
\Az alapvető árnyomás ugyanakkor továbbra is mérsékelt maradt, ami némi megnyugvást jelenthet a döntéshozók számára – írja a Reuters. Egyelőre ugyanis nincs jele annak, hogy az energiaárak emelkedése másodkörös hatásokat indítana el, amelyek tartósan magas inflációhoz vezetnének, és agresszívebb EKB-szigorítást kényszerítenének ki.
Az élelmiszer- és üzemanyagárakat nem tartalmazó maginfláció augusztusban 2,4 százalékra mérséklődött a júliusi 2,5 százalékról. A fogyasztói kosár legnagyobb elemét jelentő szolgáltatások árnövekedése pedig 3,0 százalékra lassult a korábbi 3,3 százalékról.
A keddi adatok nagyjából összhangban vannak az EKB saját várakozásaival, és arra utalnak, hogy a szeptember 10-ére várt kamatemelés könnyű döntés lesz. Ez az EKB idei második kamatemelése lenne a júniusi emelés után, és az irányadó ráta elérné a 2,5 százalékot. A pénzügyi befektetők már beárazták a kamatemelést, így figyelmük inkább arra irányul, mi történik majd később a kamatokkal.
Nem lesz feltétlenül sorozat
A döntéshozók jelenleg nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy további kamatemeléseket jelezzenek előre. A közgazdászok is úgy látják, hogy nagy esély van arra: az EKB szeptemberben megáll, és a kamatlábakat azon a szinten tartja, amelyet sokan a „semleges” tartomány felső végének tekintenek. Ennek egyik oka, hogy a munkaerőpiac viszonylag gyenge, miközben az árnyomás egyelőre nem eredményezett látható gyorsulást a bérek növekedésében. Ebből kiindulva pedig elegendő lehet a monetáris politika enyhe szigorítása.
A pénzügyi piacok ugyanakkor arra számítanak, hogy az EKB a következő egy évben további két kamatemelést hajthat végre. Ennek alapja az a feltételezés, hogy a magasabb energiaárak idővel begyűrűznek a gazdaság szélesebb körű árképzésébe is – különösen azért, mert az iráni háború egyelőre nem mutatja a lezáródás jeleit, így az infláció tartósan magas maradhat.
A földgáz ára szintén emelkedik, miközben a szélesebb gazdaság eddig ellenállónak bizonyult a háborúk, a vámok és a magasabb kamatok okozta gazdasági megterheléssel szemben. Egyes elemzők szerint ezért az EKB-nak további lépésekre lehet szüksége az árnyomás megfékezéséhez.