Bírság: Elmaradt a MOL rendkívüli tájékoztatása a vecsési kőolajmező feltárásáról
HírekAz MNB ötmillió forint felügyeleti bírságot szabott ki a MOL Nyrt.-re a vecsési kőolajmező feltárása kapcsán, mert a kibocsátó a hírt nem a tőkepiaci működés szempontjából irányadó jogszabálynak megfelelően és felületeken tette közzé. A kőolajmező feltárásáról szóló hír a kibocsátó megítélését az általa megjelentetett közleménye, illetve közösségi média kommunikációja útján bizonyosan érintette, ezzel összefüggésben pedig közvetetten hathatott értékpapírjai értékére, hozamára is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában felszólította a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-t (MOL Nyrt.), hogy kibocsátóként mindenkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítse rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét. A jegybank 5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a társaságra e kötelezettségének megsértése miatt.
Idén november 21-én a MOL Nyrt. honlapjának médiafelületén – tehát nem a befektetői tájékoztatásra fenntartott „Befektetői kapcsolatok” aloldalon – megjelent közlemény szerint „jelentős mennyiségű kőolajat talált a MOL Vecsés határában”. A kibocsátó ezt követően a közösségi médiumokban a felfedezésről további, az eredeti üzenetet megerősítő részleteket osztott meg, ám egyáltalán nem tett közzé rendkívüli tájékoztatást az MNB által működtetett hivatalos információtárolási rendszerben vagy a Budapesti Értéktőzsde oldalán.
Az MNB megítélése szerint a MOL Nyrt. által kommunikált információk a társaság megítélését közvetlenül vagy közvetve kétséget kizáró módon érintették.
Ebből fakadóan pedig – mint azt az árfolyam mozgása utólag alá is támasztotta –az értékpapírok értékére vagy hozamára gyakorolt legalább közvetett hatásuk sem volt kizárható. Az MNB megállapítása szerint a kibocsátónak emiatt ezen információkról rendkívüli tájékoztatást kellett volna közzétenni.
A MOL Nyrt.-nek (a közzétenni elmulasztott) rendkívüli tájékoztatásában lehetősége nyílt volna megfelelő kontextusba helyezve, kiegyensúlyozottan bemutatni a felfedezés eredményére, kitermelésének volumenére gyakorolt hatását.
Ennek hiányában ugyanis a befektetőknek nem volt lehetőségük a felfedezés jelentőségének pontos értékelésére, így sérülhetett a hír alapján meghozott kereskedési döntéseik megalapozottsága. A hivatalos közzététel elmaradásával a kibocsátó a tőkepiaci törvény erre vonatkozó előírását sértette meg.
Az ügy kapcsán az MNB aláhúzza: természetesen minden tőzsdei kibocsátó számára adott a lehetőség, hogy a hivatalos tőkepiaci csatornákon történő közzétételt követően – különösen közérdeklődésre számot tartó témákban – más platformokon is kommunikáljon. Minden tőzsdei cég jogszabályi kötelezettsége azonban, hogy minden (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével – kiegyensúlyozott módon, kontextusában bemutatva –kommunikáljon a befektetők, vagy adott esetben a szélesebb közvélemény irányába.
