Covid-19: Hogyan lehet minél biztonságosabban utazni a buszon, vonaton és metrón?

Számít a szellőzés és a légáramlás

„Ha vonattal, busszal vagy metróval utazunk, akkor az útvonal megtervezésekor figyelembe kell venni, hogy milyen jól szellőzik az általunk választott tömegközlekedési eszköz”

- állítja Nick Tyler, a University College London kutatója, aki modellezte a vírus terjedésének módját a buszokon. A Covid-19-hez hasonló légzőszervi betegség esetén minél többen lélegezik be ugyanazt a levegőt, köhögnek és beszélgetnek ugyanott, mint mi, ráadásul zárt térben, annál nagyobb az esély arra, hogy megfertőz minket a vírus.

"Kint, a szabadban a cseppek eloszlanak a levegőben és a szélben" - magyarázza. "Ha zárt térben vagyunk, sokkal kevesebb a mozgástér.”

A metró nehezebben szellőzik, mint egy vonat vagy busz. Lara Gosce, a University College London munkatársának 2018-as tanulmánya szerint azok az emberek, akik rendszeresen használták a londoni metrót, nagyobb valószínűséggel szenvedtek influenzaszerű tünetektől, mint azok, akik nem. 

Hallgatni arany

A közlekedési forma kiválasztásakor érdemes megfontolni, mennyi beszélgetés folyik az adott tömegközlekedési eszközön, és milyen hangosan. A zajos közegek, ahol az embereknek közel kell hajolniuk egymáshoz és kiabálniuk kell, hogy meghallják őket, a fertőzés szempontjából nagyobb kockázattal járnak, mint a csendesebb terek. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a szórakozóhelyekhez, bárokhoz vagy húscsomagoló üzemekhez sok megbetegedés köthető.

Tehát egy lelkes, hangoskodó sportrajongókkal teli vonatkocsi nagyobb kockázatot jelenthet, mint egy olyan autóbusz, ahol az utasok csendben belemerülnek a mobiltelefonjaikba. 

Hova üljünk?

A pandémia idején kerülni kell az útitársakat, amennyire csak tehetjük. A közlekedési hatóságok olyan táblákat és matricákat raknak ki, amelyek emlékeztetik az embereket arra, hogy lehetőleg üljenek messzebb a mellettük ülőtől, de van-e arra vonatkozó íratlan szabály, hogy konkrétan melyik ülést érdemes választani vagy kerülni?

Egy nemrégiben készült kínai tanulmány azt vizsgálta, hogy az ülések közelsége hogyan befolyásolja a vírus átadásának kockázatát a vonatokon. Kína gyorsvasút-hálózatán több mint 2000 vírushordozó lekövetésével láthatták, hogy a vírus hogyan mozog az emberek között. Nem annyira meglepő, hogy ugyanabban a sorban, különösen egymás mellett ülve volt a legnagyobb esély a vírus átadására. Ugyanakkor úgy tűnt, hogy az általuk vizsgált vonattípus - a nagysebességű kínai helyközi vonat - széksorai közötti háttámlák akadályként léptek fel a vírussal szemben. A hosszabb menetidő a fertőzöttől jó pár sorral arrébb ülők számára is megnövelte a kockázatot: a kutatók szerint két óra elteltével, maszk nélkül, a 2,5 m-nél kisebb távolság már nem elegendő ahhoz, hogy a vírus átadását megakadályozzuk.

Némiképp megnyugtató ugyanakkor, hogy ha a koronavírus hordozójának előttünk használt helyére ülünk, az nem növeli jelentősen a vírus elkapásának kockázatát. 

Hova álljunk?

Egy, a New York-i metró utasainak viselkedéséről szóló tanulmány azt sugallja, hogy az álló utasok nagyobb valószínűséggel kapaszkodnak a függőleges oszlopokba, mint más kapaszkodókba. Ezt annak fényében érdemes tudni, ha el akarjuk kerülni a legtöbbször megérintett felületeket. A koronavírus ugyanis akkor is terjedhet, ha a vírussal szennyezett felületekhez érünk, majd ujjainkkal a szánkhoz vagy orrunkhoz érünk.

A kutatók azt is megállapították, hogy azok az utasok, akik nem ültek le, nagyobb valószínűséggel tartózkodtak az ajtókhoz közel, a kijárat közelsége, a támaszkodás lehetősége és az ülő utasokkal való szemkontaktus elkerülése miatt.

Tehát az ajtó melletti ácsorgásnak vegyes előnyei lehetnek – bár ez lehet a legjobb szellőzésű terület, de a legforgalmasabb is.