Szép számmal szerepelnek erdélyi városok is azon a listán, amelyet a Forbes Románia állított össze a 20 legjobb üzleti potenciállal rendelkező romániai városról.
A listára a megyeszékhelyek kerülhetnek fel, az elemzés elkészítése során viszont nem csupán a megyeszékhelyek üzleti jelentőségét vették alapul, hanem a megyék gazdasági statisztikáit is. A lista a bruttó hazai össztermék, az átlagbér, a közvetlen külföldi beruházások, a munkanélküliségi ráta, az aktív vállalatok száma, a cégek által elért átlagos nettó profit, a modernizált út-, illetve vasútszakaszok, a repülőterek állapota, a lakások, illetve az oktatási intézmények száma alapján készült. A listából szemezgettünk.
- Bukarest
A lista idei első helyén az előző évhez hasonlóan a főváros foglal helyet. Bár Bukarest méretéből és múltbeli jelentőségéből adódóan jókora előnnyel indul a többi városhoz viszonyítva, de ez az előny korántsem lesz elég a sikerhez a jövőben, többek között azért, mert nem haladnak a kellő ütemben az infrastrukturális fejlesztések, többek között a Henri Coandă repülőtér bővítése, vagy a repülőteret a belvárossal összekötő metró bővítése. Mindamellett a vállalatok többsége a terjeszkedésben gondolkodik. Az Amazon éppen 13 500 négyzetméteres új irodát vett bérbe. Az IBM és az ING Tech Románia is jelentős létszámbővítést jelentett be. Az igény rendkívül nagy a szolgáltatószektor részéről az irodahelyiségek iránt, van olyan elemzés, amely szerint Bukarestben a jelenleg 2,5 millió négyzetméteresre becsült irodapiac mindössze két év alatt el fogja érni a 3 millió négyzetmétert.
- Temesvár
A sorozatban második éve második Temesvár egyik legnagyobb előnye, hogy két európai közlekedési folyosó közvetlen közelében helyezkedik el. A város gazdasági helyzetére várhatóan rendkívül jó hatással lesz, ha majd teljes egészében elkészül az A1-es autópálya, amely a nagylaki határátkelőn át nem csak Európával, hanem másik irányban a Piteşti-Nagyszeben szakasz elkészülte után Bukaresttel is közvetlenül összekötheti a várost. Fejlődik a temesvári repülőtér is, és jól állnak ipari parkokkal is: itt van az autóiparban igencsak nagy névnek számító Continental Automotive Products, a Hella Románia, az autóalkatrészeket gyártó Delphi Packard Románia, a TRW Automotive Safety Systems vagy a Valeo Lighting Injection.
- Kolozsvár
Kolozsvár harmadik, de továbbra is az egyik leginnovatívabb város az országban. Jelenleg 18 Smart City projektet futtat az önkormányzat, így tulajdonképpen az okosváros kezdeményezések szintjén is dobogós helyet foglal el. A legfontosabb helyben működő vállalatok közül elég a MOL Románia, a Banca Transilvania, a Nokia helyét átvevő De'Longhi vagy az Emerson nevét megemlíteni, valamint a három különböző helyszínen elhelyezkedő Tetarom ipari parkokat, amelyek csak ebben az évben két újabb épülettel bővülnek. A Kolozsvárt is magába foglaló Észak-Nyugat-Románia fejlesztési régióban mérték a leggyorsabb fejlődést a high-tech szolgáltatások területén. Ebben pedig minden bizonnyal Kolozsvárnak van a legnagyobb szerepe. A városban emellett a turizmus is egyre nagyobb lendületet kap. Csak az elmúlt évben 24 százalékkal növekedett a városba érkező turisták száma, beleértve az üzleti célú látogatásokat is.
- Brassó
Brassó negyedik helyében még úgy sincs semmi meglepő, hogy a város repülőtere valószínűleg még pár évig épülni fog, és a városnak egyelőre kilátástalanok az azzal kapcsolatos esélyei is, hogy egyhamar autópálya érjen a közelébe. Az okos éjszakai közvilágítás, a közlekedés, valamint a közszállítás 21. századi elvárásoknak megfelelő monitorizálása csak néhány olyan példa, amely a város elmúlt időszakban tapasztalható fejlődését mutatja. Valószínűleg abban Brassó szász múltjának is szerepe volt, hogy az elmúlt években számos olyan, többségében német műszaki ipari termékeket gyártó vállalat jelent meg a városban, amelyeknek köszönhetően az egész megye egyre jobb perspektívákat tud kínálni.
- Arad
Ha Temesvárról azt írtuk, hogy előnyös számára a határhoz és a fő közlekedési folyósokhoz való közeli elhelyezkedés, akkor ez Arad esetében hatványozottan igaz. Arad előkelő helyét azonban nem csak a nyugati országrész legnagyobb vasúti vámtelepe, vagy az európai közlekedési infrastruktúrához való könnyű hozzáférés magyarázza, hanem számos olyan vállalat is, amely Arad környékén tette le székhelyét. Arad megye legnagyobb üzleti forgalmát továbbra is az autóipari termékeket gyártó japán Takata helyi leányvállalata bonyolította, de sokáig lehetne sorolni a műszaki cikkeket gyártó helyi vállalatokat is. Az elmúlt években Arad rendkívül népszerűvé vált a kiskereskedelmi vállalatok számára is, a Carrefour, a H&M, a Deichmann és a C&A is ott nyitott nagy logisztikai központokat.
- Gyulafehérvár
Gyulafehérvár a Smart City projektek abszolút bajnoka Romániában. Annyi kezdeményezést futtatnak, mint amennyit a Gyulafehérvárt követő hat romániai város együttvéve. Mindezt úgy, hogy az önkormányzat nem is igazán költ ezeknek a projekteknek a megvalósítására, hanem jellemzően vállalatokkal való együttműködések révén dolgoznak azon a célon, hogy Gyulafehérvár legyen Románia digitális fővárosa. A Smart City projektek közül több is Gyulafehérvár turisztikai potenciálját szeretné kihasználni. Az innovációkban gondolkodó városvezetés és a város szerencsés elhelyezkedése miatt egyre több ipari vállalat is megjelent Fehér megyében. A Star Assembly például Mercedes autókhoz gyárt sebességváltókat, és az elmúlt évben sikerült 12-szer túlteljesíteni a 2016-os üzleti forgalmukat. És ha autóalkatrészek, akkor nem lehet megkerülni a Bosch Rexroth nevét sem, amely 2017-ben 1 milliárd lejt meghaladó üzleti forgalmat bonyolított.
- Nagyvárad
Nagyvárad nem siet sehová, lassan, de biztosan évről-évre előkelőbb helyen van a ranglistán. Ez részben a számos beruházásnak és fejlesztésnek köszönhető, részben annak, hogy Nagyvárad Románia második legokosabb városa..A nagyváradiak még egy második helyre büszkék lehetnek, a helyi önkormányzat ugyanis a kolozsvári után második romániai városként tette lehetővé a lakók számára, hogy a költségvetés egy részének felhasználásáról szavazással döntsenek.
A városvezetés emellett az üzleti szféra támogatásában is rendkívül proaktív volt az elmúlt időszakban. 2008-ban tették le az alapjait annak a projektnek, amely részeként három ipari parkot építettek, amelyek eddig 76 vállalatot csábított a város mellé. Nagyvárad önkormányzata azt tűzte ki célul, hogy 2019. december 1-ig a város 100 beruházást és fejlesztést szeretne megvalósíteni.
- Zilah
Szilágy megyére egyre inkább jellemzővé válik, hogy az üzleti életet inkább a multinacionális vállalatok dominálják. A megye legnagyobb vállalata továbbra is a Silcotub Zalău nevű acélcsöveket gyártó cég. A Tenaris csoport tulajdonában levő vállalat annak ellenére is megőrizte első helyét megyei szinten, hogy üzleti forgalma 28 százalékkal csökkent. A második legnagyobb vállalat a Silvania Worsted Spinnig (226,8 millió lejes üzleti forgalom), míg harmadik a Hanna Instruments (129 millió lej).
- Marosvásárhely
Marosvásárhely számára valószínűleg nem túl pozitív, hogy csupán a 16. helyén szerepel ennek a listának. A Forbes szerkesztői nem is igazán elemzik a város gazdasági kilátásait, akárcsak Zilah esetében mindössze Maros megye legfontosabb vállalatait sorolják fel. Például az IRUM nevű traktorgyárat, a Palas Com nevű kereskedelmi vállalatot, a Siceran nevű építkezési céget, valamint a Renania nevű munkavédelmi eszközöket áruló vállalatot. Persze az olyan nagyvállalatok mellett, mint az E.ON Energie România, a Delgaz Grid vagy az Azomureș. Az pedig a jövőre nézve egy izgalmas kérdés lesz, hogy majd ha elkészül a marosvásárhelyi repülőtér kifutópályája, és a várost Kolozsvárral összekötő autópálya, akkor tud-e előkelőbb helyre kerülni a város a Forbes ranglistáján.
- Csíkszereda
A Forbes szerkesztői Csíkszereda 20. helyénél elsősorban a vállalati szféra teljesítményét vették figyelemben. Például a Borszéki ásványvizet palackozó Romaqua jó pénzügyi teljesítményét: a cég a legutóbbi elérhető adatok szerint 74,8 millió lejes nyereséget tudott felmutatni 693,3 millió lejes üzleti forgalom mellett. A Romaqua jelentősége is jól mutatja, hogy ez a lista bár a városokat rangsorolja, a megyék gazdasági szerepe is kiemelten megjelenik a sorrend összeállításakor. A Forbes kiemeli az M. Tabac dohányipari vállalat szerepét, amely az üzleti forgalom tekintetében a második legfontosabb Hargita megyei vállalat (364,9 millió lejjel, +18 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva), valamint a Bíró József tulajdonában levő Amigo & Intercost (338,8 millió lej, +16,6 százalékos növekedés) nevű kereskedelmi céget, amely a harmadik legmagasabb üzleti forgalmat tudja felmutatni Hargita megyében.