Ezen a 3 dolgon múlik, hogy boldog vagy-e Magyarországon

A végzettség, a családi állapot és az anyagi helyzet a két legmeghatározóbb tényező, amelyek közvetlenül és szorosan összefüggenek a boldogsággal, az élettel való általános elégedettséggel – a KSH szubjektív jóllétre vonatkozó felmérése szerint. 

Területi bontásban a legelégedettebbek Közép-Dunántúlon, ahol a 10-es skálán 7,3-ra becsülték a jóllétüket a megkérdezettek, a legkevésbé elégedettek pedig Észak-Magyarországon (6,9) voltak az emberek.

Az iskolai végzettség emelkedésével és az anyagi helyzet javulásával párhuzamosan egyenes arányban nő az általános elégedettség, ami a családi helyzet függvénye is.

A legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében 6,4 pont, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél átlagosan 7,7 pont volt a szubjektív elégedettség szintje, ami az életkorral is szoros összefüggésben van.

Az anyagi helyzet függvényében nagyobb a különbség: a legalsó jövedelmi ötöd (legrosszabb helyzetűek) esetében 6,4, míg a legfelső jövedelmi ötöd, vagyis a legjobb egzisztenciájúak körében 7,8 pont.

Mindkét tényezőnél pontosan ugyanaz a minta látható: a skála alsó és felső vége között 1,3–1,4 pontnyi szakadék van.

A végzettség nemcsak az általános boldogságérzetre van hatással, hanem közvetlenül meghatározza azt is, hogy az emberek mennyire elégedettek a saját háztartásuk anyagi helyzetével (ami átlagosan 6,1 pont volt):

A világ legboldogabb országainak idei listáján Magyarország a 74. helyre csúszott le a 147 országot vizsgáló listán, ahol a vezető továbbra is Finnország.

Érdekesség, hogy a két országban a jövedelmi egyenlőtlenségek aránya az OECD szerint közel közel azonosak, a szubjektív jóllét megítélése ennek ellenére teljesen más.

Ebben nagy szerepet játszik – a finn erős szociális háló, magas jövedelmi szint, jó és ingyenes egészségügyi ellátás, alacsony korrupciós szint, social média kevesebb használata stb. - mellett a társadalmi bizalom kérdése is: Magyarországon sokkal kisebb az egymás iránti és a közintézményekbe vetett bizalom.Az általános társadalmi bizalmi szint Magyarországon még mindig alacsony, mindössze 5,3 a tízes skálán, amit elsősorban az iskolázottság és a jövedelem határoz meg, míg például az életkornak nincs benne szerepe.

A magasabb végzettségűek jobban bíznak másokban, az alacsonyabb jövedelműek bizalmi szintje kisebb, míg a magasabb jövedelműeké lényegesen nagyobb.

Az iskolai végzettség a személyes biztonságérzetet is befolyásolja: a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében az átlagnál (84%) alacsonyabb, mindössze 74% azok aránya, akik biztonságban érzik magukat sötétedés után a közterületeken.

Az elmúlt tíz évben 74%-ról 84%-ra nőtt azoknak az aránya, akik nagyon vagy eléggé biztonságban érezték magukat sötétedés után a közterületeken. A férfiak (92%) inkább biztonságban érezték magukat, mint a nők (78%).

Régiós szinten jelentős a különbség: a nyugat-dunántúliak biztonságérzete (91%) jóval nagyobb volt az észak-magyarországiakénál (72%).