Félmilliárd euró szükséges ahhoz, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz

A BBC HardTalk című politikai magazinműsorában csütörtökön elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette: ez nem politikai vagy bármilyen egyéb ízlés miatt van így, hanem azon egyszerű fizikai oknál fogva, hogy nincsenek helyettesítő források, és bármiféle ilyen kérés teljesítése teljesen romba döntené a magyarok életvitelét és a magyar gazdaságot.

Arra a felvetésre, hogy olyan EU-országok, amelyek Magyarországnál jóval nagyobb mértékben függnek az orosz energiahordozó-szállításoktól - köztük például Litvánia vagy Finnország - nem hajlanak az orosz olajimport embargójának megakadályozására, az államtitkár úgy válaszolt:

a fizikai realitás az, hogy Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül. Hozzátette: a legrövidebb időszak, amely szükséges a változtatáshoz, 3-4 év, nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz.

Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy ha az Európai Bizottság a tagországok elé terjeszti az orosz olajembargó ügyét, Magyarország élni fog vétójogával, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: a rövid válasz az, hogy igen, de végső soron azt kell figyelembe venni, hogy az Európai Unió miként működik.

A javaslat nem a tagállamok, hanem Brüsszel részéről érkezett, és Brüsszelben pontosan ismerik az orosz olaj és földgáz arányát a magyar energiaellátási portfolión belül. Így pontosan tudják azt is, hogy amit javasolnak, az ellentétes Magyarország érdekeivel, és ellentétes azzal is, ami fizikailag egyáltalán megvalósítható - fogalmazott a BBC-műsorban a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Hozzátette:

a magyar kormány tette a legnagyobb erőfeszítéseket az energiaellátás diverzifikálására, ám nem Magyarország tehet róla, hogy a nyugatról és a délről érkező vezetékek kapacitása nem elégséges a magyar gazdaság földgáz- és olajellátásához, és arról sem, hogy a nyugatról érkező vezetékek ugyanazt az orosz olajat és földgázt szállatják, mint a keleti irányból érkezők.

Kovács Zoltán szerint a magyar gazdaság és a magyar háztartások számára elengedhetetlen az energiaellátás, és ebben nincs helye kompromisszumnak.

Arra a felvetésre, hogy az orosz olajért történő fizetés módjának és Ukrajna felfegyverzésének kérdésében Magyarország teljesen más úton jár, mint a többi EU- és NATO-tag, az államtitkár kijelentette:

Magyarország mindig is a béke oldalán állt, és a háború előtti, illetve a háború kitörése óta tett diplomáciai erőfeszítései is azt mutatják, hogy Magyarország az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások leghangosabb szószólója.

Ennek van egy különleges oka is, mégpedig az, hogy 150 ezer magyar él a határ másik oldalán - mondta Kovács Zoltán.

Úgy fogalmazott: Magyarország pontosan tudja, hogy ki az agresszor, teljes mértékben kiáll Ukrajna mellett, és világosan értésre adta, hogy minden humanitárius segítséget megad, "de ne kérjenek olyasmit, amire a magyar választők pár hete egyértelműen nemet mondtak".

Arra a kérdésre, hogy Magyarország támogatja-e Ukrajnát az orosz agresszió elleni fegyveres területvédelmi küzdelemben, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy Magyarország támogatja Ukrajnát, de nem katonai eszközökkel, mert ez a magyar választók döntése. A magyar választók a békére adtak mandátumot a kormánynak, és ezzel elvetették Magyarország részvételét a háborúban - mondta az államtitkár.

Kovács Zoltán "az ostobaságok és hazugságok birodalmába tartozónak" nevezte azokat a BBC-riporter által idézett találgatásokat, hogy Magyarországnak esetleg területszerzési reményei lehetnek, és kijelentette, hogy "a hazugságok hazugságok maradnak, akárki terjessze is ezeket".