Fordult a kocka: Oroszország már benzint importál az olajfinomítóira lecsapó dróntámadások miatt
HírekOroszország, amely korábban hatalmas mennyiségű üzemanyagot exportált, maga kezdett el üzemanyagot importálni. Az ukrán dróntámadások megbénítottak több orosz olajfinomítót, emiatt többszázezer tonna benzint kellett szállítani Oroszországba az elmúlt 3 hónapban. Moszkva Dél-Koreából és Indiából vásárolt üzemanyagot.
Oroszország saját olaját vásárolja vissza külföldről, miután az ukrán dróncsapások több orosz olajfinomító működését megbénították.
Vladiszlav Vlaszjuk ukrán elnöki tanácsadó szerint Moszkva több mint 176 ezer tonna kőolajterméket importált dél-koreai kikötőkön keresztül júliusban és augusztusban, enyhítve ezzel az olajfinomítói elleni ukrán dróntámadások következményeit. Vlaszjuk közelebbről meg nem határozott adatokra és egyéb értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy
csak augusztusban a dél-koreai beszerzések az orosz üzemanyagimport 31 százalékát tették ki. Mint mondta, értesülések szóltak arról, hogy nyugati szankciós listákon szereplő tankereket is használtak a szállításokhoz.
"Ezek a szállítások pontosan akkor indultak el, amikor az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások visszafogták a termelést és üzemanyaghiányt okoztak Oroszországban" - írta az ukrán szankciópolitikáért felelős elnöki megbízott a Facebook-oldalán.
Vlaszjuk kijelentései nem függetlenek Szöul és Kijev diplomáciai vitájától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanis korábban bejelentette két hadifogságba esett észak-koreai katona átadását Dél-Koreának, amiről Szöul azt mondta, hogy a lépést titokban kellett volna tartani.
Ukrajna az idén mélységi dróncsapásokkal elkezdte támadni Oroszország olajlétesítményeit, ami a dízelolaj és a benzin exportjának tilalmára, valamint a legsúlyosabban érintett régiókban üzemanyag-korlátozásra késztette Moszkvát.
A nap folyamán a Guardian című brit lap kikötői feljegyzésekre és a hajóforgalmat nyomon követő adatbáziskora hivatkozva azt a megállapítást tette, hogy dél-koreai kikötőkben üzemanyagot vett fel hét olyan tanker, amelyek közül egyesek brit, illetve uniós szankciók hatálya alatt állnak.
Vlaszjuk, aki a Guardiannal megegyező számokat említett bejegyzésében, az ukrajnai háborúra utalva azt írta továbbá, hogy "ez szöges ellentétben áll Dél-Korea szankciós politikájával, amelyet a teljes körű (orosz) inváziót követően fogadott el".
A Guardian cikkére válaszul a dél-koreai külügyminisztérium azt hangsúlyozta, hogy Szöul "támogatja és aktívan részt vesz az ukrajnai háború lezárását és a békés újjáépítés elérését célzó globális erőfeszítésekben". Kiemelték még, hogy a dél-koreai kormány szigorúan betartatja az exportkorlátozásokat Oroszországgal szemben, kiterjesztette azok hatályát a stratégiai termékeken túl "azon nem stratégiai árukra is, amelyeknél nagy a kockázata annak, hogy katonai célokra használják fel őket".
I Dzsemjong dél-koreai elnök pénteken nem részletezett intézkedésekkel fenyegette Ukrajnát arra az esetre, ha Kijev nem ismerné el annak a titoktartási megállapodásnak a megkötését, amely Szöul szerint a két elfogott észak-koreai katona átadására vonatkozott. Szöul kijelentette, hogy bocsánatkérést vár Kijevtől. Ukrajna viszont tagadja, hogy létezne ilyen titoktartási megállapodás, mindazonáltal külügyminisztere kijelentette, hogy Kijev javítani kívánja kapcsolatait Dél-Koreával.