Kiderült, hogy melyek az idei pótköltségvetés legnagyobb buktatói
HírekFelsorolta a Költségvetési Tanács, hogy az idei új büdzsében mely tényezők jelentik a legnagyobb kockázatok.
A Költségvetési Tanács (KT) szerint az idei költségvetési törvényt módosító törvényjavaslatban szereplő, a korábban tervezett 4,1 százalék helyett 2,0 százalékosra várt gazdasági növekedésre kockázatot jelentenek a külső gazdasági és geopolitikai feszültségek, az energiaár-emelkedés, valamint a súlyos hazai aszály. Ezt a lassulást a lakossági reálbérek emelkedése és az ehhez köthető erős fogyasztás részben ellensúlyozza.
A 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásának évközi helyzetéről és várható alakulásáról, a törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslatot figyelembe vevő véleményéről az MTI-hez eljuttatott közleményében a KT azt írta, hogy az év eleji magas hiány és a megváltozott makrogazdasági környezet miatt a GDP-arányos hiánycél 3,7 százalékról 7,5 százalékra módosult, amely megegyezik a júliusi várakozásokkal.
A központi alrendszer pénzforgalmi hiánycélja így 7110,1 milliárd forintra nő, az első fél évben elérte a 3382 milliárd forintot. A tanács üdvözli, hogy a megemelt hiánycélt hivatalosan is átvezették a törvényben, mert ez átláthatóvá teszi a teljesülések értékelését.
Az európai uniós szabályrendszer kapcsán jelezték, hogy a nettó elsődleges kiadások növekedése várhatóan meghaladja az előírt plafont. Bár a védelmi kiadások növekedése miatt aktivált mentesítési záradék bővíti a mozgásteret, a kontrollszámlán várható 1,9 százalékos GDP-arányos eltérés így is meghaladja a szabályozásban rögzített 0,6 százalékos maximumot. A kormány október folyamán új középtávú költségvetési-strukturális tervet készít, amelyben fokozatosan mérséklődő hiánypályát és csökkenő államadósság-mutatót kell vállalnia - tették hozzá.
Az államadósság-mutató az első félév végére 75,6 százalékra emelkedett, az év végére pedig a megemelkedett hiány és a likviditási tartalékok növelése miatt 77,5 százalékra nőhet. A növekedést mérsékli a forint euróval szembeni felértékelődése, a 357,5 forintos euróárfolyam év végi elérését kockázatok övezik - olvasható a Költségvetési Tanács közleményében.