Gulyás: a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást

Ezt az állam mint munkaadó is érvényesíteni fogja, az önkormányzatoknál pedig a polgármester dönthet az oltás előírásáról - tette hozzá.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2021. október 28-án.
(MTI/Illyés Tibor)

November 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön, emellett látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben, a szociális intézményekben utóbbiról a vezető dönthet

- sorolta a kormány döntéseit, amelyeket a járvány fékezése érdekében hozott.

Hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy minél többen olttassák be magukat.

A járvány-előrejelzések abban ugyanis egyetértenek, hogy a negyedik hullám során ugrásszerűen megnőhet a fertőzések száma, míg a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülőké és az elhunytaké kisebb mértékben, de növekedni fog, így a helyzet intézkedéseket igényel.

A megbetegedések száma azokban az országokban alacsonyabb, ahol magas az oltottak aránya, és minél alacsonyabb az átoltottság, annál tragikusabb a helyzet.

Elmondta: a kabinet szakemberekkel konzultálva, az operatív törzs javaslatára hozta meg döntéseit, míg az oltás előírásával kapcsolatos intézkedést a munkaadók szervezeteinek javaslatára hozták.

Megismételte: az oltáshoz képest minden más védekezési mód csak másodlagos hatékonyságú az oltáshoz képest. Ezért minden olyan intézkedés fontos, amely növeli az oltottak számát - jelentette ki.

A miniszter arról is beszélt, hogy egész Európában ismét nagy a migrációs nyomás és várhatóan tovább fog erősödni.

Azt mondta: jó lenne, ha az Európai Bizottság a migráció pártjáról a külső határvédelem pártjára állna, mert ha nem akarjuk, hogy a járvány és a gazdaság újraindításának idején destabilizálódjon Európa, hatékony határvédelemre és ehhez megfelelő európai hozzájárulásra van szükség.

A kormány levélben fordul a bizottsághoz, hogy legalább részben térítse meg az EU a kerítésépítés árát - közölte.

Kifejtette: az afganisztáni helyzet és a fehérorosz határon történtek miatt erősödik a migrációs nyomás. Most a napi átlag az illegális határátlépéseket tekintve 319 eset, tavaly, az év hasonló időszakában 97-en kísérelték ezt meg - közölte.

Úgy vélte, Európában újrakezdődött a migráció kezelésével kapcsolatos vita, és egyelőre a bizottság sajnálatos módon a migráció pártján áll. A testület belügyi biztosa néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy a járvány utáni helyreállítás csak akkor lehetséges, ha abban a migránsok és a migránsszervezetek is részt vesznek, migránsok nélkül nem tudtunk volna megbirkózni a járvánnyal, a társadalmaknak szükségük van a migrációra, és nem kell félni tőle - idézte fel a miniszter.

Azt mondta: úgy tűnik, a bizottság egyelőre még nem látja a helyes választ, egyre többen azonban igen, Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője például egyértelművé tette, hogy támogatja a fizikai határok létesítését és azt, hogy az EU járuljon hozzá a külső határok védelméhez.

A kötelező oltásról kérdésre azt mondta, két oltásra vonatkozik a rendelkezés, felmentés kérésére pedig van egy bevett gyakorlat, mivel az egészségügyben már korábban kötelezővé tették az oltást.

A szabályozás meg fog egyezni ezzel a gyakorlatával, orvosi igazolással kaphat felmentést az, akinek valamilyen betegsége miatt ártalmas lenne az oltás - részletezte.

Ha valaki mégsem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha egy évnél tovább ez a helyzet fennáll és a szabályozást indokolt fenntartani, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni - mondta.

A döntés indokaként azt mondta, akkor tudják a negyedik hullámot mérsékelni és az újabb hullámokat elkerülni, ha az oltottság magasabb lesz. Elmondta, hogy az oltás kötelezővé tételének lehetőségét a munkahelyeken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a turizmus területén több mint tíz szervezet kérte.

Az első oltást - a mostani tervek szerint - december 15-éig kell felvenni

- mondta.

Közölte, a rendelkezés addig marad életben, amíg "a járvány velünk van".

A kötelező oltás lesz az irányadó az állami cégeknél és a nagy állami alrendszereknél, így a pedagógusoknál is

- mondta.

A miniszter elmondta, a közszféra oltottsága lényegesen magasabb, mint a társadalomé általában, de a fegyveres testületeknél alacsonyabb az oltottság. Közlése szerint nem merült fel, hogy az államigazgatásban lehetővé tegyék az otthoni munkavégzést.

Felidézte,

néhány kórház már elrendelte a látogatási tilalmat, ugyanakkor megmaradnak olyan kivételek, mint a haldoklók látogatása. Műtétek elhalasztása vagy a kiskunhalasi járványkórház megnyitása nem merült fel, mert nagy számban van szabad kórházi ágy

- közölte.

A miniszter kijelentette, "bőven elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre" Magyarországon, amikor pedig ezen eszközök esetleges túlárazottságáról kérdezték, közölte, a vásárlás idején az ár "a szabadrablás keretei között meghatározott volt". Emlékeztetett: a beszerzések idején voltak olyan becslések, hogy akár egyszerre 10 ezer ember gépi lélegeztetésére is szükség lehet.