A szállodák hitelének zöme moratóriumban maradt, Budapesten a forgalom-visszaesés még mindig 80 százalékos
HírekA szállodai forgalom Budapesten a járvány előtti szinthez képest 81 százalékot esett, és a szállodai fejlesztők hiteleinek több mint háromnegyedére kérték a fizetési moratóriumot. Az irodák kihasználatlansági aránya 9-10 százalék körüli, miközben a bérleti díjak nem csökkentek - derül ki az MNB friss adataiból.
A második negyedévben elérte a járvány előtti szintet a magyar gazdaság, ezzel az uniós rangsor felső harmadában helyezkedik el a magyar növekedés, a negyedik negyedévben pedig 7-8 százalékos növekedés valószínűsíthető – mondta el Nagy Tamás, az MNB igazgatója a jegybank kereskedelmi ingatlanokról szóló mai sajtótájékoztatóján.
Kiemelte, hogy 6,5-7 százalékos GDP növekedés lehet idén az év egészét tekintve, tehát a kereskedelmi ingatlanok piacának ez jó alapot adhat, igaz, ezek a makrofolyamatok mindig időbeli késéssel jelentkeznek a szektorban.
Túl a mélyponton, de magas az irodák kihasználatlansága
A bérleti és befektetési oldalról a RICS szerint a mélyponton túl van a kereskedelmi ingatlanpiac, a gazdasági növekedés azonban nem teljesen érzékelhető az ágazatban.
A kereskedelmi ingatlanpiacot is érinti a negyedik hullám, a tartósan visszaeső külföldi turizmus, az otthoni munka, az e-kereskedelem térnyerése folytatódik.
Így a gazdasági és piaci ciklus szétvált, a bizonytalanság játszik most leginkább szerepet a szektorban.
A járvány előtti szinthez képest az irodák iránti kereslet átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkent.
A csökkent kereslet és a jelentős új irodai átadások miatt a kihasználatlanság tovább nőtt, szeptember végén 9,1 - 9,8 százalékos volt a ráta.
Az új irodai átadások aránya év végére akár 11 százalékkal emelkedhet, így a kihasználatlansági ráta még tovább, 10 százalék környékére emelkedhet. Ez az arány azonban még mindig nem magas, mert
2007 után Budapesten 20 százalékos szintet is elérte az irodák kihasználatlansága.
A zöld minősítésű irodák aránya a 60 százalékot is meghaladja, ezek bérleti díjai 4-12 százalékkal magasabb lehet, a tranzakciós árai pedig 10 százalékkal magasabb.
A régiós fővárosokban is jelentősen emelkedett az irodák kihasználatlansága, az egyetlen kivételt Pozsony jelenti.
Az ipar- és logisztikai szegmensben a kínálat bővült, ami a bérleti díjakra rövid távon korrekciós hatással lehet, itt csak 3,5 százalékot nem használtak szeptember végén.
Indokolatlanul nagy áremelkedés
A szektorban nem spekulatív fejlesztések zajlanak, ami a versenyképességünk javítása szempontjából összességében optimizmusra ad okot.
Júliusra meghaladta a járvány előtti szintre a bevásárlóközpontok forgalma, a boltok forgalma is helyreállt, de két területen továbbra is nagy a lemaradás: ez a bútor és műszaki cikk, illetve a textil és ruházati kiskereskedelem, ami nem tudott helyreállni, részben az e-kereskedelem felfutása miatt.
A fenti folyamatok ellenére a bérleti díjak a kiskereskedelmi szegmensben stabilak maradtak.
A nemzetközi turizmusban 20-30 százalékos visszaesés a jellemző a járvány előtti szinthez képest, és összességében csak 2024-re állhat vissza a 2019-es szint a szállodafoglalásoknál.
Júniusban 38 százalékos volt a hazai szállodák foglaltsága, ez 2019-ben még 66 százalékon állt,
Ehhez képest a legtöbb hazai régió esetében 50 százalékosra tehető a visszaesés, Budapesten pedig még mindig 81 százalékkal alacsonyabb a vendégéjszakák száma.
A szállodafejlesztésekről Nagy Tamás kiemelte:
a következő másfél évben több mint 2700 szállodai szoba átadása várható Magyarországon.
Az építőiparban a legnagyobb fejlesztőket is komoly kihívás elé állítja az alapanyagárak emelkedése. Jelentős mennyiségű szabad tőke keresi a befektetési célpontokat.
Nagyon sokan maradtak moratóriumban
A kereskedelmi hitelek volumene emelkedett, de a devizaaránya történelmi alacsony szintre süllyedt, 82 százalékra, az ingatlan projekthiteleknél, ez többek között az NHP Hajrá kölcsöneinek is köszönhető.
Az év első felében érdemben nem változtak az üzleti célú ingatlanhitelek feltételei, a legnagyobb arányban a szállodáknál léptek moratóriumba az ingatlanok projekthitelei,
a projekthitelek 46 százaléka maradt moratóriumban, a szállodai hiteleknél pedig 80 százalékos a moratóriumot kérők aránya.
A befektetések forgalma kedvezőbben alakult a kereskedelmi ingatlanoknál, de a monetáris szigorítás csökkenti az ingatlanbefektetések hozamait, és nem lesz tér a bérleti díj csökkentésre.