Háború: Oroszország egyre nagyobb támogatást kaphat az első számú szövetségesétől

Ez történt az ukrán háború 1010-dik napján:

- Oroszország védelmi minisztere pénteken találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, és megállapodtak a két ország közötti katonai együttműködés fokozásáról - közölte az állami média. Andrej Belousov észak-koreai látogatása „nagyban hozzájárulna a két ország védelmi képességeinek megerősítéséhez és a két hadsereg közötti baráti, kölcsönös együttműködés és a kapcsolatok fejlesztésének előmozdításához” - közölte a KCNA hírügynökség.

Belousov szerint Moszkva és Phenjan kapcsolatai „aktívan bővülnek minden területen, beleértve a katonai együttműködést is” - jelentették az orosz hírügynökségek, míg Kimet úgy idézték, hogy országa „változatlanul támogatni fogja” Moszkva ukrajnai háborúját.

- Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Reuters által pénteken ismertetett levél szerint sürgette NATO-kollégáit, hogy a jövő heti brüsszeli találkozón adjanak meghívást Kijevnek a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozásra. Volodimir Zelenszkij elnök eközben azt javasolta, hogy az általa ellenőrzött ukrán területeket vegyék a „NATO ernyője” alá. „Ezt kell gyorsan megtennünk, és akkor Ukrajna diplomáciai úton visszakaphatja területének másik részét” - mondta.

- Ukrajna feladása veszélyeztetné a brit, az európai és az amerikai biztonságot, és hosszú távon „végtelenül magasabb” költségekhez vezetne - figyelmeztetett az MI6 vezetője egy beszédében, amely egyfajta kérés volt Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek, hogy továbbra is támogassa Kijevet. Richard Moore úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem állna meg” Ukrajnánál, ha a leendő amerikai republikánus kormányzatot érintő bármilyen béketárgyaláson engednék neki, hogy leigázza azt.

- Volodimir Zelenszkij Mihajlo Drapatyi vezérőrnagyot nevezte ki Ukrajna szárazföldi erőinek új parancsnokává. „Az ukrán hadseregnek belső változásokra van szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben megvalósíthassuk a céljainkat” - közölte az ukrán elnök pénteken a Telegramon.

- Oroszország csütörtökre virradó éjszaka és péntek kora reggel több mint 100 drónt lőtt ki Ukrajnára, egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsebesült - közölték tisztviselők. Egy dróntámadásban meghalt egy nő a déli Herszon városában - közölte a helyi katonai közigazgatás vezetője. Egy dróntámadás a déli Odessza régióban 13 lakóépületet rongált meg és hét embert megsebesített - közölte a nemzeti rendőrség. Lezuhant orosz drónok szilánkjai két kijevi kerületben épületeket értek, és egy embert megsebesítettek - közölték a hatóságok.

- Pénteken legalább két ukrajnai régióban áramkimaradások voltak - közölte az Ukrenergo áramszolgáltató. A helyi média arról számolt be, hogy Mykolaivban és a környező régióban a fogyasztók 70 százaléka már második napja áram nélkül maradt az energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások következtében.

- Moszkva pénteken közölte, hogy erői elfoglalták Rozdolne falut az ukrajnai Donbász déli részén, ahol az elmúlt hónapokban sorozatos területi nyereséget értek el.

- Oroszország 47, Ukrajna által kilőtt támadó drónt lőtt le az éjszaka folyamán, amelyek főként a rosztovi határvidéket vették célba, ahol egy ipari telephelyen nagy tűz ütött ki - közölték a hatóságok. Az ukrán hadsereg szerint a régió Atlas olajraktárára mértek csapást, ami tüzet okozott. Ukrajna egy orosz Buk légvédelmi rendszer radarállomására is csapást mért Ukrajna déli Zaporizzsjai régiójában - közölte a hadsereg.

- A francia elnök ígéretet tett arra, hogy intenzív támogatást nyújt Ukrajnának az orosz invázió „eszkalálódása” elleni harcban.

- Az orosz hatóságok több mint 500 harcban elesett ukrán katona holttestét adták vissza, a legtöbbjük a keleti Donyecki területen halt meg - közölte Ukrajna.

- Oroszország egy második perben újabb három év börtönre ítélte Alekszej Gorinovot, akit azért ítéltek el, mert felszólalt Moszkva ukrajnai katonai offenzívája ellen.