Stressz a munkahelyeken: még mindig túl kevés cég veszi komolyan

A munkavállalói jóllét az élet munkával töltött részének minőségét jelenti. A fogalomba beletartozik a munkahelyi egészség és biztonság is, de ugyanilyen fontos az is, hogyan érzékelik a dolgozók az életminőségüket, valamint a pszichés és társas kapcsolataikat.

Több tényezőből áll a munkavállalói jólét. Meghatározó a mentális egészség, és a javadalmazási és juttatási rendszerek szerepe, emellett a képzési és fejlődési lehetőségek sem elhanyagolhatóak.

-hangsúlyozta a munkavállalói jóllét fogalmának összetettségét Molnár Csilla, az ELTE Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, stratégiai üzleti és humánerőforrásmenedzsment-tanácsadó.

A munkavállalói jóllétet azonban nem lehet a környezetei kihívások figyelembevétele nélkül vizsgálni. A legnagyobb akadályok között szerepelnek például a gyorsuló technológiai változások, az élethosszig tartó tanulás, és az aktív munkavállalói időszak kitolódása is.

Ezek a változások megkövetelik, hogy a klasszikus munkavállalói törődésen túl, azaz a juttatási és javadalmazási rendszereken túl, egy összetettebb megközelítés lépjen előtérbe. Itt jelenik meg a bio-pszicho-szociális jóllét fogalma, ami magában foglalja a jóllét összetettségét, és elvezet a munkaerő fenntarthatóságának kérdéséhez.

Egyre több munkavállaló küzd a stresszel

Nem lehet kikerülni a stressz, mint pszicho-szociális rizikófaktor kérdéskörét. Sok esetben a stressz forrása a pszichés és fizikai munkahelyi tényezőkből fakad. Ilyen például a munkaterhelés, az időnyomás, de a fizikai faktorok közül ide tartoznak a hőmérsékleti, vagy a munkakörnyezeti hatások is.

A stressznek létezik pozitív oldala, mert segíti a magas teljesítmény elérését. A negatív hatásai akkor érvényesülnek, amikor a stressz meghaladja az egyén megküzdési kapacitását. Ilyenkor romlik a teljesítmény, a hatékonyság és a jóllét is.

Európában a munkavállalók negyedét, míg a menedzserek 79 százalékát érinti a stressz, mégis csupán a vállalatok 30 százaléka foglalkozik ennek kezelésével.

Ha a szervezetek nem fordítanak elég figyelmet a munkavállalói stressz kezelésére, akkor csökkenhet az elégedettség, a termelékenység, és a munkateljesítmény is. Emellett nőhet a hiányzások száma, megszaporodhatnak a balesetek és a konfliktusok, valamint általánossá válhat a munkával való elégedetlenség.

A koronavírus-járvány alatt jelentősen romlott a mentális jóllét, ami új igényeket támasztott a munkahelyekkel szemben. A költséghatékonyság és termelékenység mellett már a munkavállalók fizikai és szellemi szükségleteire is nagyobb figyelmet kell fordítani.

Sok vállalatnál hiányzik a munkavállalói jóllét átfogó, tudatos megközelítése, ebből eredően nincsenek következetes HRM gyakorlatok sem. Így kétségessé válik a munkaerő fenntarthatósága a hosszú és aktív munkavállalói periódus alatt.

A jó teljesítményhez nem elég, ha az egyén megfelelő képességekkel és jellemzőkkel rendelkezik. Az, hogy ezeket az adottságokat hogyan tudja mozgósítani a produktivitás alapvető tényezője.

-elemezte a jó teljesítmény legfontosabb összetevőit Csehné Papp Imola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetének egyetemi docense.

Nagy lehetőséget jelent azonban egy munkavállalói jóllét-stratégia kifejlesztése, és egy komplex eszköztárral való alkalmazása. Fontos, hogy a jövőben az egészségfejlesztésre, és az edukációra kerüljön a hangsúly a munkavállalói jóllét kérdésében. Emellett a vállalatok jelentős előrelépést érhetnek el a munkavállalói bevonás által.

A munkavállalói jólétről szóló teljes szakmai konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.