Új fegyverek formálják át a háborúkat: drónhadjáratok és 3D-nyomtatás a frontvonal mögött
HírekEgyre nagyobb távolságokra csapnak le az ukrán drónok, amelyek már az orosz energetikai infrastruktúrát és a tengeri olajszállítás útvonalait is fenyegetik. A modern háborúkban azonban nemcsak a fegyverek, hanem a hadseregek logisztikája is átalakul: a tömegtermelés, a felhalmozott készletek és a front közelében működő 3D-nyomtatás egyaránt stratégiai jelentőségűvé válik.
- A drónhadjáratok kiemelkedő eredményességet mutatnak, a drónok hatótávolsága folyamatosan növekszik.
- Oroszország kőolajexportja és az ebből származó bevétele folyamatosan csökken. A korábbi vezetékes szállítást a tengeri szállítás váltotta fel, amelynek megoldásához Moszkva használt hajókat vásárolt.
- Felértékelődött a harctéri 3D-nyomtatás szerepe is: ennek segítségével a katonák közvetlenül a frontvonal mögött tudnak pótalkatrészeket nyomtatni.
- A NATO 3.0 koncepciója a keleti szárny megerősítését és egy új haderőmodell kialakítását jelenti, megvalósítását azonban politikai hitelességi válság nehezíti.
A raktározástól a 3D-nyomtatásig: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián szakértők mutatták be, hogyan kell a védelmi iparnak alkalmazkodnia a magas intenzitású konfliktusok és a gyorsan változó technológiák korához. A geopolitikai kihívások között Szenes Zoltán egyetemi tanár, a magyar honvédség volt vezérkari főnöke a multilaterális kapcsolatok gyengülését emelte ki, a három világ (Nyugat, Kelet, Globális Dél) kialakulását, az AI-, az űr- és a kiberversenyt, valamint a Globális Dél – India, Afrika és Latin-Amerika – felemelkedését - írja tudósításában a honvedelem.hu. Példák segítségével mutatta be a hibrid háború európai megjelenését és a drónvédelem kialakítását. Kitért arra is, hogy a NATO 3.0 koncepciója a keleti szárny megerősítését és egy új haderőmodell kialakítását jelenti, megvalósítását azonban politikai hitelességi válság nehezíti.
Oroszország már az olajexportját sem tudja biztonságban
Kaiser Ferenc egyetemi docens az orosz-ukrán háború ötödik évfordulójához kapcsolódva a drónhadjárat eredményességéről beszélt. Elmondta, hogy Oroszország kőolajexportja és az ebből származó bevétele folyamatosan csökken. A korábbi vezetékes szállítást a tengeri szállítás váltotta fel, amelynek megoldásához Oroszország használt hajókat vásárolt. A háború során a drónok hatótávolsága folyamatosan növekszik, elsődleges célpontjukká pedig az orosz energetikai infrastruktúra vált. Az ukrán fél új célpontjai a Balti-tenger és a Fekete-tenger kikötői. Célja a tengeri szállítás akadályozása.
Schmidt Zoltán altábornagy hangsúlyozta, hogy a katonai logisztika nem tud teljesen függetlenedni a civil gazdaságtól. Békeidőben és válsághelyzetben egyaránt nagymértékben támaszkodik a civil vállalkozásokra, a közlekedési hálózatokra, az infokommunikációra és az ipari kapacitásokra.
A honvédséget érő környezeti hatásokról szólva kifejtette, hogy a békeidőben megszokott, minimális raktárkészletre törekvő (Just-in-Time) gyártás nem bizonyult megfelelőnek a magas intenzitású háborúk logisztikai igényei mellett.A védelmi ipar ezért a gyártókapacitások fizikai bővítésén és a beszállítói láncok diverzifikálásán dolgozik, hogy képessé váljon a tömegtermelésre.
3D nyomtatás a front mögött
Felértékelődött a harctéri 3D-nyomtatás szerepe is: ennek segítségével a katonák közvetlenül a frontvonal mögött, az internetről letöltött tervek alapján gyárthatnak pótalkatrészeket vagy drónalkatrészeket.Az altábornagy számos pozitív beruházási példát is felsorolt, köztük helikopter-hangárkomplexumot, harcjárműjavító üzemet, laktanyaépületeket, logisztikai raktárt és raktárépületeket.
Baffia Gergely, az Állami Számvevőszék ellenőrzési igazgatója szerint világszerte, így a NATO-ban is növekszik az igény a védelmi kiadások ellenőrzésére és átláthatóságára. A magyarországi védelmi beszerzésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a forrás dominál, nem a stratégia. Beszélt arról is, hogy az ukrán számvevőszék háborús körülmények között is ellátja a feladatait.