Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Visszatért az üzleti bizalom, de a német vállalatok még óvatosak Magyarországon

Elemzések17 perceHenczi Bernadett

Jelentősen javult a német vállalatok üzleti bizalma Magyarországon a tavaszi országgyűlési választások óta, a gazdasági növekedés azonban továbbra is törékeny. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss konjunktúrafelmérése szerint a kereslethiány, a magas energiaárak és a munkaköltségek változatlanul komoly kihívást jelentenek. Eközben a kínai verseny is egyre nagyobb nyomást gyakorol a hazai iparra.

A német vállalatok üzleti bizalma a választásokat követően látványosan erősödött, és a kedvezőbb várakozások ősszel is fennmaradtak. A DUIHK november 18-án bemutatott konjunktúrajelentése ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a bizalom javulása egyelőre nem jelent automatikusan erőteljes beruházási és foglalkoztatási fellendülést.

A szeptember 29. és október 21. között készült felmérésben 267 vállalat vett részt. A kutatás eredményei azért is meghatározók, mert a német befektetők a magyar vállalati szektor hozzáadott értékének csaknem 12 százalékát állítják elő, és több mint 235 ezer embernek adnak munkát.

Óvatos optimizmus jellemzi a német vállalatokat

Keszthe Róbert, a DUIHK elnöke a jelentés bemutatóján hangsúlyozta: a választásokat követően kialakult pozitívabb gazdasági várakozások ősszel is kitartanak, de a vállalatok továbbra is óvatosak.

A gazdasági szereplők tartós növekedési fordulatot várnak, ehhez azonban következetes és mélyreható gazdaságpolitikai változtatásokra van szükség. Az elnök szerint nem elszigetelt intézkedések, hanem hosszú távú koncepcióra épülő reformok teremthetik meg a kiszámítható üzleti környezetet.

Dirk Wölfer, a konjunktúrajelentés elemzője rámutatott: a magyarországi gazdasági várakozások nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek, ugyanakkor a vállalatok saját üzleti kilátásai már jóval visszafogottabbak. A beruházások és a foglalkoztatás esetében ezért inkább stabilizálódás, mintsem gyors fellendülés valószínű.

A kereslethiány és az energiaárak fékezik a növekedést

A vállalatok legnagyobb problémája továbbra is a gyenge kereslet. Ezt a válaszadók 58 százaléka nevezte meg üzleti kockázatként, bár az arány a tavaszi felméréshez képest mérséklődött.

Az energiaárakat a cégek 46 százaléka, a munkaköltségeket 44 százaléka tartja jelentős kockázatnak. A munkaerőhiányt 31 százalék említette, ami lényegesen alacsonyabb a korábbi években tapasztalt szintnél.

Eközben a forintárfolyam kockázata felértékelődött: a vállalatok 43 százaléka tart tőle, így az már a negyedik legfontosabb bizonytalansági tényező. Az iparban az árfolyamkockázat az energiaárakkal együtt a legjelentősebb problémák közé került.

Vegyesen értékelik a kormány gazdaságpolitikáját

A vállalatok kedvezően fogadták az Európai Unióval fennálló kapcsolatok javítását. Tíz válaszadóból hat szerint ezen a területen teljesültek a várakozások, vagy megfelelő irányba indultak el a változások.

A jogbiztonság esetében is érzékelhető javulás, az adórendszerrel azonban már lényegesen elégedetlenebbek a vállalatvezetők. A megkérdezettek 55 százaléka szerint az eddigi intézkedések vagy azok iránya nem megfelelő, illetve csak részben elfogadható.

A munkaerő-utánpótlás biztosításával kapcsolatban még kedvezőtlenebb a megítélés.

Keszthe Róbert szerint a versenyképes energiaárak, a megfelelően képzett munkaerő és a kiszámítható adózási feltételek nélkül nehéz lesz új beruházásokat Magyarországra vonzani.

Egyre erősebb a kínai vállalatok versenye

A konjunktúrafelmérés külön fejezetben vizsgálta a kínai vállalatok térnyerését. Magyarországon a válaszadók 21 százaléka érzékel erős vagy nagyon erős kínai versenyt, az iparban azonban ez az arány már 41 százalék.

A cégek elsősorban termékinnovációval reagálnának: 47 százalékuk ezt jelölte meg lehetséges válaszként. Új értékesítési vagy beszerzési piacokat 43 százalék keresne, míg 39 százalék költségcsökkentéssel erősítené versenyképességét.

Figyelemre méltó, hogy a vállalatok 30 százaléka kínai cégekkel való együttműködésben is gondolkodik.

A magyarországi válaszadók kétharmada ugyanakkor európai uniós kereskedelempolitikai védőintézkedéseket sürget, még akkor is, ha azok saját vállalkozásuk számára hátrányokat okoznának.

Beruházási fordulat nélkül elmaradhat a felzárkózás

Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója előadásában arra figyelmeztetett, hogy a magyar gazdaság növekedését jelenleg döntően a háztartások fogyasztása támogatja.

Ez azonban hosszabb távon nem fenntartható, különösen akkor, ha a beruházások és az export nem válnak ismét a növekedés meghatározó hajtóerejévé.

A gazdaságkutató előrejelzése szerint a magyar GDP 2026-ban 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig mintegy 2,5 százalékkal bővülhet. Az idei beruházási aktivitás ugyanakkor körülbelül 3 százalékkal csökkenhet.

Kozák Ákos hangsúlyozta: a beruházási ráta visszaesése már a gazdaság tőkeállományának megújulását is veszélyezteti. A tartós felzárkózáshoz ezért nem elegendő a mérsékelt GDP-növekedés, a beruházások érdemi élénkülésére és világos gazdaságpolitikai prioritásokra van szükség.