Uniós költségvetési háború: egymásnak feszülnek a tagállamok a több ezer milliárd eurós kassza fölött

Nem körvonalazódik az Európai Unió következő költségvetése: a tagállamok között egyelőre óriásiak nézetkülönbség a 2028–2034-es közös büdzséről, jóllehet idén decemberig meg kell állapodni a fő kérdésekről és stratégiai irányokról. Az október 15–16-i európai tanácsi ülésen is napirenden van a hétéves pénzügyi keret, amely meghatározza, hogy az unió mire és milyen feltételekkel költhet több ezer milliárd eurót. A vita nem pusztán arról szól, mekkora legyen a költségvetés, hanem arról is, hogy mely országok és ágazatok kapjanak több pénzt.

A 2028. január 1-jén kezdődő időszakra szánt büdzsét időben el kell fogadni ahhoz, hogy az új programok és támogatási konstrukciók elindulhassanak. A legnagyobb kockázat most az, hogy késik az új támogatási programok indulása, és bizonytalanná válik a tagállamok, a vállalkozások, a gazdálkodók és a régiók pénzügyi tervezése. Mivel a többéves pénzügyi keret elfogadásához mind a 27 tagállam egyhangú támogatása kell, egyetlen tagállam ellenállása is akadályozhatja a megállapodást

Miért ilyen nehéz közös nevezőre jutni?

A tagállamok közötti vita jó ideje három fő kérdés körül forog.

1. Mekkora legyen a költségvetés, és ki fizesse a számlát?

Az Európai Bizottság közel 2000 milliárd eurós, hét évre szóló keretet javasolt. A nettó befizető országok, köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia, visszafognák a kiadásokat, újra vizsgálnák a kifizetések szerkezetét, és nem szeretnének jelentősen magasabb nemzeti hozzájárulást fizetni.Berlin például a bizottsági javaslat mintegy 400 milliárd eurós csökkentését szorgalmazza. Sőt, Friedrich Merz német kancellár ezen a héten azzal borzolta a kedélyeket, hogy bejelentette: Németország számára messze a legelőnyösebb megoldás az lenne, ha egyáltalán nem lenne új pénzügyi keret.

2. Mire költsön az EU?

A mezőgazdasági támogatásokból és a felzárkóztatási forrásokból részesülő országok meg akarják őrizni ezek jelentőségét és nagyságrendjét. Más tagállamok a hadiipar, a versenyképesség, az innováció és a stratégiai technológiák finanszírozását helyeznék előtérbe. Az Európai Parlament még a bizottsági javaslatnál is nagyobb költségvetést támogatna, miközben a nettó befizetők az eredeti javaslatot is sokallják.

3. Honnan származzon a pénz?

Egyelőre az is vitatott, hogy az uniós költségvetést a nagyobb tagállami befizetésekből vagy új uniós bevételi forrásokból, hitelfelvételekből finanszírozzák-e. A hitelfelvétel különösen érzékeny kérdés, mert a tagállamoknak erről is egyhangúlag kell dönteniük.

Mindenesetre António Costa, az Európai Tanács elnöke tegnap sürgető nyilatkozatot tett. Mint mondta az idei év végéig megállapodásra kell jutni az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretéről, hogy az 2028. január 1-jén hatályba léphessen. Costa hangsúlyozta, hogy

a megváltozott geopolitikai környezet miatt az EU-nak korszerűbb, a jövő kihívásaihoz igazodó keretköltségvetésre van szüksége, amely egyszerre biztosítja Európa biztonságát, versenyképességét és innovációs képességét.

Kiemelte, hogy a védelmi és biztonsági beruházások növelése mellett továbbra is biztosítani kell a regionális fejlesztések és a mezőgazdaság támogatását. Hozzátette: a tagállami befizetéseket ésszerű szinten kell tartani, ezért az uniónak új bevételi forrásokat kell találnia.

Érzékeny területekről is meg kell állapodni év végéig

Az Európai Tanács elnöke szerint a következő többéves költségvetésnek lehetővé kell tennie a közös beruházásokat a kutatás, a mesterséges intelligencia és a védelem területén, valamint Ukrajna további támogatását. Ez utóbbival kapcsolatban Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje többször egyértelművé tette: ha a jövő évi francia elnökválasztáson ő kerül az Élysée-palotába, Franciaország megszünteti Ukrajna pénzügyi támogatását.

A szintén nettó befizető Hollandia kormányfője, Rob Jetten tegnap azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak hatékonyabbá és rugalmasabbá kell válnia, és a következő költségvetésben az innovációra, a versenyképességre, a védelemre és a migráció kezelésére kell összpontosítania, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett. Kijelentette, hogy Hollandia számára elfogadhatatlan az uniós költségvetés több mint 50 százalékos növelése, miközben a tagállamok nemzeti költségvetései is jelentős nyomás alatt állnak. Mint fogalmazott, Hollandia kész méltányos hozzájárulást fizetni, de a költségvetési tárgyalások szerinte csak az uniós kiadások szerkezetének korszerűsítésével lehetnek sikeresek.

Jetten kitért az európai ipart sújtó magas energiaárakra és a EU-n kívüli országokból érkező tisztességtelen versenyre is. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak új kereskedelmi piacokat kell nyitnia, miközben fel kell lépnie a tisztességtelen piaci gyakorlatokkal szemben.

Az unió további bővítésével kapcsolatban kiemelte, hogy az új tagállamok csatlakozásának erősítenie kell az EU versenyképességét és politikai súlyát, ugyanakkor figyelembe kell venni a bővítés intézményi és költségvetési következményeit is.

Kik az EU legnagyobb nettó befizetői és kik a kedvezményezettjei?

Az unió első 5 legnagyobb nettó befizetője Németország, Franciaország, Hollandia, valamint Olaszország és Svédország. A közös uniós kassza 5 legnagyobb nettó kedvezményezettje Románia, Lengyelország, Görögország, valamint Bulgária és Szlovákia.