Itt az MNB kamatdöntése: tovább csökkent az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntés az elemzői várakozásoknak megfelel.

Legutóbbi ülésén, július 22-én a tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle is 25-25 bázisponttal mérséklődött. A kedvező pénzügyi és gazdasági folyamatok fennmaradásával a Monetáris Tanács a nyár folyamán további kamatvágásokra lát teret. A folytatásról szeptemberben, a friss Inflációs jelentés megjelenése után dönthetnek 

– hangsúlyozta a júliusi kamatdöntést követően Varga Mihály, az MNB elnöke.

Az elnök kitért arra is, hogy a makrogazdasági kilátások a júniusi prognózisnak megfelelően alakultak. A folyó fizetési mérleg 2026-ban átmenetileg enyhe deficitet mutathat, majd az egyensúlyi szint környékén stabilizálódhat. Az infláció júniusi mérséklődése elsősorban az élelmiszerárak lassuló dinamikájának köszönhető: a jegybanki adatok szerint az élelmiszerek ára 3 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A KSH júliusra vonatkozó adatai szerint a fogyasztói árak havi szinten 0,1 százalékkal csökkentek. Az éves szintű infláció így tovább lassult: 1,2 százalékra a júniusi 1,7 százalékról. A további inflációcsökkenés borítékolható volt, ennek mértéke azonban meghaladta az elemzői várakozásokat. (Az euróövezet éves inflációs rátája júliusban az előzetesen becsültnek megfelelően 2,9 százalékra emelkedett.)

Itt az MNB indoklása

A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti geopolitikai fejlemények és a konfliktus lezárásához kötődő bizonytalanság határozzák meg. Az elmúlt hetekben a világpiaci olajárak összességében nem változtak érdemben, míg az európai gázárak emelkedtek - írja a mai kamatdöntő ülés után kiadott indoklásban a Monetáris Tanács.Júliusban az Európai Központi Bank és a Federal Reserve nem változtatott az irányadó kamatokon. A piacok mindkét jegybank részéről némileg emelkedő kamatpályára számítanak év végéig. A japán jegybank esetében előretekintve az irányadó ráta emelése várható. A régióban a cseh és a román jegybank az irányadó kamat tartásáról döntött augusztusban.

A fejlett piaci hosszú hozamok historikus összevetésben továbbra is magasak.Az előzetes adatok alapján a hazai GDP a második negyedévben 1,7 százalékkal bővült éves összevetésben. A bruttó hazai termék növekedését a szolgáltatások és az ipar teljesítménye támogatta, míg a mezőgazdaság fékezte. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.

A makrogazdasági kilátások összességében a júniusi előrejelzéssel összhangban alakulnak, azonban az ipari termelés bővülése a korábban vártnál gyorsabb, míg a mezőgazdaság teljesítménye az aszály miatt visszafogottabb lehet.

Júliusban az infláció 1,2 százalékra mérséklődött. Az adat a várakozások, illetve a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése alatt alakult.

A maginfláció 1,9 százalékra csökkent. Az élelmiszerek és az iparcikkek inflációja mérséklődött, míg a piaci szolgáltatások éves alapú árindexe emelkedett. A piaci szolgáltatások havi áremelkedése nagyrészt a banki és telekommunikációs szektor önkéntes árkorlátozások utáni átárazásához kötődött. A lakossági inflációs várakozások alacsonyabbak az év eleji értéknél. A kiskereskedelmi értékesítésekre és a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások mérséklődtek az előző hónaphoz képest. Az áremelkedés üteme az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakul, majd 2028 első felében tér vissza a célra.Az inflációs folyamatok a júniusban előrejelzett alappálya alatt alakultak, miközben a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil. Ezen tényezők a monetáris politikai mozgástér fennmaradását eredményezték. Előretekintve a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az eurobevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább.A Tanács az alapkamat további pályájáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt.