Infláció-kommentár az elemzőktől: óriási meglepetés a történelmi mélység  

Továbbra is a legjelentősebb dezinflációs tényezőnek az élelmiszerárak számítanak, melyek havi szinten további 1 százalékkal, vendéglátás nélkül számítva pedig 1,7 százalékkal csökkentek. Bár az aszályos időjárás és az iráni háború miatti nyersanyagáremelkedés élelmiszerdrágulást sugall, úgy tűnik, ezek a kockázatok a jövő évre tolódtak. Az iparcikkek inflációját továbbra is féken tartja a megerősödött forint, s ezen a képen a júliusi forintgyengülés nem igazán változtatott. A ruházati cikkeknél ehhez még hozzájárult a támogató szezonális hatás. Jelentősen, havi szinten 0,9 százalékkal estek a háztartási energia árai is, melynek inflációját az elszámolási sajátosságok is befolyásolják. A járműüzemanyagok 1,3 százalékos havi árcsökkenése a vártnak megfelelő volt.

A „védett ár” júniusi végi kivezetése ellenére a magasabb nagykereskedelmi árak a júliusi árfelírási időszakban nem gyűrűztek át a kutak áraiba - írja összefoglalójában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint teljesen más a kép a szolgáltatásoknál, ahol a vártnál nagyobb volt a havi szintű drágulás mértéke, 1,6 százalékos. Az üdülési szolgáltatások és az utazás szezonális drágulása mellett a banki és telekom szolgáltatások júliusi áremelkedései terhelték ezt az főcsoportot, miután ezen szolgáltatók „önkéntes árkorlátozása” június végén véget ért.

A szolgáltatások drágulását azonban szemmel láthatóan teljesen ellensúlyozta a többi főcsoport zömében mutatkozó, vártnál erősebb dezinfláció. Bár az iráni háború nyomán emelkedtek és jóval volatilisebbé váltak az energia- és a nyersanyagárak, ennek hatásai lényegében továbbra sem érződnek a magyar fogyasztói árakban, sőt az év eddig eltelt időszaka minden várakozásokat alulmúló inflációs számokat hozott. Az erős forint hatásai és a még meglévő árkorlátozások úgy tűnik, sok kedvezőtlen hatást ellensúlyoztak. Fontos kérdés a geopolitikai feszültségek és az aszály tükrében, hogy az energia- és az élelmiszerárak oldaláról kell-e, és ha igen mikor emelkedő inflációs kockázatokra számítani. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú maradhat a forint stabilitása, hiszen ez segíthet az átárazási hajlandóság és a várakozások kontroll alatt tartásában. A júliusi infláció éves mélypont lehetett, némi emelkedés jöhet augusztustól, ugyanakkor összességében a második félévre várt inflációemelkedés üteme jóval visszafogottabb lesz, mint azt korábban vártuk. Az éves inflációs mutató az év hátralévő részében várhatóan végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad majd. Mindez – a kockázatok ellenére - egyelőre lehetővé teszi, hogy a még mindig magas kamatszinten a jegybank tovább tudjon enyhíteni úgy, hogy fenntartsa a kommunikációjában kulcsfontosságú pozitív reálkamatszintet.

Összefoglalóan az 1,2 százalékos tényadat így mind az 1,6 százalékos piaci konszenzusnál, mind a mi – ennél alacsonyabb – 1,4 százalékos várakozásunknál kisebb lett. A maginflációnál már nem volt ilyen mértékű a lassulás, ez a mutató 1,9 százalékon állt júliusban a júniusi 2 százalék után. Összességében a mostani alacsony adat várhatóan megágyaz a további jegybanki kamatcsökkentéseknek az augusztusi, és nagy valószínűséggel a szeptemberi kamatdöntő üléseken - derül ki az Erste Bank elemzéséből. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője az alábbi kommentárt fűzte a mai inflációs adathoz. "Óriási meglepetést okozott a júliusi infláció – a pénzromlás mértéke a júniusi 1,7 százalékról 1,2 százalékra csökkent, aminél kisebb értékre utoljára 10 éve volt példa. Az ennyire alacsony infláció mindenképpen meglepetés és alaposan átrajzolja az idei várható inflációs képet. Havi alapon 0,1 százalékkal csökkent az árszint, ami júliusban semmiképp sem jellemző". 

A mai meglepetés több tényezőre vezethető vissza. Az élelmiszerek ára éves összehasonlításban 1,1 százalékkal csökkent, miközben az előző hónapban még 0,2 százalékos növekedést mutattak az adatok. Sőt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,4 százalék lett volna a csökkenés – ez viszont rámutat arra is, hogy egyébként ezek a szolgáltatások érdemben húzzák felfelé a pénzromlást. Az élelmiszereken belül tehát leginkább ezen termékek árai nőttek: a büféáruké, az eszpresszókávéé és a munkahelyi előfizetéses menüé egyaránt 6,3 százalékkal, míg 6,3-6,3, az éttermi étkezésé 5,8 százalékkal. Több terméknél volt jelentősebb árcsökkenés is: a húskonzerv ára 26,9, a vaj, vajkrémé 14,1, a sertéshúsé 13,1, a friss hazai- és déligyümölcsé 12,5 százalékkal mérséklődött éves alapon. Érdekesség, hogy havi alapon is érdemben csökkent az élelmiszerek ára.

Szintén meglepetést okozott a háztartási energia ára, amelyet leginkább a fogyasztási volumenek befolyásolnak. Havi alapon 0,9, éves bázison 4,3 százalékkal csökkent a termékcsoport ára. Ezen belül a vezetékes gáz ára több, mint a tizedével lett kisebb – ez persze nem tényleges árcsökkenés, hanem a fogyasztott mennyiség visszaesésének mérséklődésének eredménye.

Az üzemanyagok ára havi szinten 1,3 százalékkal lett alacsonyabb – ez a vártnál szintén kicsit nagyobb mérséklődés. Ennek magyarázata, hogy az inflációs adatokat a hónap első 2/3-ában mérik fel és így a hó végi drágulás már csak az augusztusi adatokba kerül majd be. Amire a leginkább érdemes figyelni a mostani adat kapcsán, azok a szolgáltatások. Itt voltak olyan tényezők, amelyektől azt vártuk, hogy felfelé húzzák az inflációt. Ezek között a banki és telekommunikációs szolgáltatásokat, az üdülési szolgáltatások szezonális drágulását és a fővárosi parkolási díjak emelését emelném ki. Ez valamennyire be is igazolódott, hiszen a szolgáltatások drágulása 4,0 százalékról 4,7 százalékra gyorsult. Az üdülési szolgáltatások ára egy hónap alatt 7,8 százalékkal emelkedett, ez a várakozásomnak megfelelő volt, azonban valamivel alacsonyabb a tavalyi 8,9 százalékos szintnél. A telefon, internet esetében 1,3 százalékos havi drágulást mért a KSH, itt az inflációkövető áremelések miatt ennél nagyobb drágulást vártam, hiszen a tavalyi infláció 4,4 százalék volt. Ez tehát mindenképpen egy furcsaság a mostani adatban. A banki szolgáltatások az egyéb szolgáltatásokhoz vannak besorolva, itt 2,7 százalék volt a havi alapú drágulás. A parkolás egy kategóriában van az autópályadíjjal és a gépjárműkölcsönözéssel, e termékkategória ára egy hónap alatt 2,0 százalékkal lett magasabb.

Az erős forint, az alacsony inflációs várakozások, a növekvő üzleti bizalom összességében tehát egy alacsony inflációs környezetet teremtenek. Ebben az alacsony környezetben rendre meglepetés születik az inflációban. Az iráni helyzet hatása az adatokban gyakorlatilag meg sem jelenik – ez persze még a következő hónapokban változhat. Ugyanakkor egy olyan időszakban, amikor ennyire alacsony pénzromlásról beszélünk, ez sokkal kisebb problémát jelent.

Bár előzetesen azt lehetett gondolni, hogy a mai adat a monetáris politika szempontjából nem lesz igazán fontos, mivel az augusztusi kamatcsökkentést már jó előre beharangozták, az élet másképp alakult. Az óriási inflációs meglepetés miatt sokkal valószínűbbé vált, hogy az MNB szeptemberben is tud vágni és így az alapkamat az év végére még egy vágást követően 5,0 százalékra mérséklődött. Kérdés persze, hogy az egyébként egyre gyengülő forint ebbe mennyire szól bele - így zárul Regős Gábor elemzése.