Joe Biden: A Nato kollektív védelme szent és sérthetetlen

Az egyébként zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések elején, a média jelenlétében elhangzott felszólalások keretében Biden felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg. "Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk" - utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb.

A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök (b5) a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek csoport (B9) csúcstalálkozóján Varsóban 2023. február 22-én. A csoportképen balról jobbra: Egils Levits lett, Zuzana Caputová szlovák elnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Joe Biden amerikai elnök, Novák Katalin, Andrzej Duda lengyel, Alar Karis észt, Klaus Iohannis román elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök, Rumen Radev bolgár és Gitanas Nauseda litván államfő. MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula

"Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik" - fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez. Szentnek és sérthetetlennek nevezte a kollektív védelemről szóló 5. cikket, mely - mint mondta - elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt. 

A NATO elrettentő képességeinek további fejlesztését szorgalmazva, Biden hangsúlyozta: nemcsak Ukrajna szabadságáról, hanem annál általánosabban felfogott szabadságról is van szó.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólalásában kijelentette: egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után "látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül". Ezért meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához - fűzte hozzá.

Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. "De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni" - folytatta. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország "kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit".

Ebben az összefüggésben sorolta "az utóbbi évek annektáló háborúiban észlelhető orosz eljárási modell" állomásait - a 2008-as georgiai konfliktust, a Krím elcsatolását és a Donyec-medence elfoglalását 2014-ben, majd a tavaly elindított teljes körű ukrajnai inváziót.

Biden és Stoltenberg a csúcstalálkozó különvendégei voltak. Az értekezlet szervezőiként a B9 soros elnökségét képviselő Zuzana Caputová szlovák elnök, valamint Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök szólalt fel.

Caputová "az eddiginél is erősebb transzatlanti egység bizonyítékának" nevezte Biden varsói jelenlétét.

Iohannis, aláhúzva Ukrajna támogatásának és a NATO keleti szárnya további erősítésének fontosságát, elmondta: Oroszország "agresszív módon viselkedik", ez szerinte nemcsak Ukrajnában, hanem Moldovában és Georgiában is észlelhető.

Duda közölte: a B9-es varsói találkozó célja a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcsértekezlet előtti egyeztetés, mely lehetséges közös lépésekről, Ukrajna támogatásának további módozatairól szól.

Biden a hétfő este kezdődött lengyelországi látogatása zárónapján vett részt a B9 csúcstalálkozóján.

Az amerikai elnök a varsói Marriott szálloda elnöki lakosztálya szomszédságában átmenetileg létesített házikápolnában részt vett a hamvazószerdai szertartáson is - erről Wieslaw Dawidowski lengyel Ágoston-rendi szerzetes, teológiadoktor számolt be Facebook közösségi honlapján.