Középpontban a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése
HírekAz innovációs tárca kkv-stratégiájának fő célja a teljes szektor működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása, a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének fokozása – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Vállalkozásfejlesztési Tanács 2019. június 21-i ülésén.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait és a Vállalkozásfejlesztési Tanács iránymutatásait figyelembe véve, mintegy ezer vállalkozás igényeit felmérve készítette el kkv-stratégiáját. A dokumentum összhangban van a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiájával is, amely a magyarok életminőségének növelését támogató gazdasági korszak- és technológiaváltást tartja alapvető feladatának.
„A magyar kis- és középvállalkozások nemzetközi összevetésben is jól teljesítettek az elmúlt években. 2010 és 2017 között a hazai kkv-k termelékenysége 31,6 százalékkal nőtt, szemben a V4 országok 6,3 százalékos és az uniós tagállamok 9,8 százalékos javulásával. A magyar gazdaság dinamikus növekedésének fenntartásához a kkv-k termelékenységének még erőteljesebb felzárkóztatására van szükség” – fogalmazott a tanácsülésen Palkovics László.
A miniszter arról is beszélt, hogy az ITM összehangolt kormányzati programokkal javasolja lebontani a kkv-k működése és növekedése útjában álló akadályokat. „A kkv-stratégia egyszerre tartja fontosnak egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítását, támogatását és a hazai munkavállalók kétharmadának megélhetését biztosító, széles kisvállalkozói kör működésének, társadalomszervező szerepének megerősítését.”
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elképzelései szerint a következő három évben legalább 167,5 milliárd forinttal segíti a magyar kkv-k technológiai megújulását, generációváltását és nemzetközi terjeszkedését. A tetemes forrásmennyiség nagyobbik része, 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás lesz. A legnagyobb tételt a piacvezérelt KFI támogatására szánt 45 milliárd forintos keret jelenti.
Palkovics László az ülésen kifejtette, hogy a tervezett lépések középpontjában a termelékenység- és hatékonyságnövelés áll, ennek meghatározó eszközei a szakképzési rendszer megújítása és a technológia korszerűsítése, a digitalizáció és robotizáció is. A tárcavezető kiemelte, hogy a Vállalkozásfejlesztési Tanács fontos közvetítő szerepet tölthet be abban, hogy a kis- és középvállalkozások megismerjék a kormánydöntésre váró stratégiát és a támogatási lehetőségeket.
