Fontos adatok a héten

Elemzések2019. jún 22.MKB Elemzési Központ

A következő eseményekre érdemes figyelni a héten:

  • A júniusi GKI-konjunktúraindex nyitja a hetet

A 2019 januárja óta tartó folyamatos csökkenés májusban visszafordult, az áprilisi 2,9-ről 4,3-ra emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Megállt az üzleti bizalmi index január óta tartó csökkenése is, az üzleti várakozások emelkedést mutattak májusban. Azonban a fogyasztói várakozások február óta tartó javulása abbamaradt, kismértékű romlást mutatott a fogyasztói bizalmi index májusban az áprilisi értékhez képest. Összességében a magyar gazdasággal kapcsolatos kilátások továbbra is pozitívak. Az üzleti bizalmi index továbbra is optimizmust tükröző értékei idén is pozitívan támogathatják a hazai gazdasági növekedést, azonban

az üzleti ciklus előrehaladott állapota és a 2018-as kimagasló évet követően idén kisebb mérséklődést várunk a hazai gazdasági aktivitásban.

  • Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa

Májusban átlagosan 3,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak idehaza, összhangban a piaci konszenzussal, így nem csökkent az árnyomás a hazai gazdaságban áprilishoz képest (év/év adatok). Ráadásul a maginfláció elérte a 4%-ot májusban, miközben áprilisban 3,8%-on állt. Az MNB által közzétett adószűrt maginfláció 3,7%-os értéket mutatott májusban, amely áprilisban még 3,4% volt. Ez a mutató legutóbb 2008 decemberében volt ilyen magas szinten (3,7%). A hazai keresetek prognosztizált emelkedése az árakba is begyűrűzhet, így jelentős árnyomás mutatkozik a hazai gazdaságban. Következésképpen, várakozásunk szerint idén és jövőre is 3% felett maradhat a maginfláció idehaza (2019: 3,7%, 2020: 3,5%, éves átlag, év/év alapon). Azonban az olajárakra vonatkozó negatív kilátások miatt 2019-re és 2020-ra is a 3%-os cél körüli inflációt várunk (2019: 2,9%, 2020: 3%), ugyanakkor az utóbbi időszakban megismert adatok függvényében felfelé mutató kockázatok vannak jelen az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzés tekintetében.

Az eurózónában májusban csökkent az árnyomás, az infláció az áprilisi 1,7%-ról 1,2%-ra mérséklődött, továbbá Mario Draghi, az ECB elnökének legújabb bejelentése a monetáris lazítás irányába mutat a korábbi kommunikációkkal ellentétben.

Ugyanakkor a hazai belső gazdasági folyamatok az egyre intenzívebb árnyomás irányába hatnak. Az MNB többször is jelezte már, hogy adatvezérelt üzemmódban működik, vagyis csak negyedévente, a friss jegybanki prognózisok ismeretében dönt a monetáris kondíciókról.

Így a június 25-i kamatdöntés alkalmával, mikor már a friss inflációs jelentés birtokában is lesznek a döntéshozók, újabb szigorító lépések várhatóak az MNB-től: elsősorban a likviditásszűkítés swapállományon keresztül, de elképzelhető az O/N betéti kamat emelése is.

A jegybank jövő héten friss prognózisokat is publikál, amelyben várakozásunk szerint felfelé módosíthatják az idei évre vonatkozó GDP-növekedést, illetve az inflációs előrejelzés is kismértékben felfele módosulhat.

  • Csütörtökön ismerhetjük meg a májusi munkaerő-piaci adatokat idehaza

Az elmúlt években a foglalkoztatás erőteljes növekedése miatt a hazai munkanélküliségi ráta a válság során tapasztalt 10% feletti szintekről folyamatos csökkenést mutatott; áprilisban már történelmi mélységben, 3,5%-on állt a ráta. Ez leginkább a válság óta tartó gazdasági felépülésnek és a kormányzat munkaerőpiacot megreformáló intézkedéseinek köszönhető. Várakozásunk szerint közép távon a munkanélküliségi ráta már csak enyhe mérséklődést mutathat (a 2018-as 3,7%-os szintről idén 3,5%-ra, 2020-ban 3,4%-ra csökkenhet a ráta), mivel a gazdaság által könnyen felszívható munkaerő-állomány gyakorlatilag eltűnt.

Következésképpen az előttünk álló években a hazai gazdaság bővülését már alapvetően a termelékenység növekedése határozza majd meg.

  • Pénteken érkeznek az áprilisi kereseti adatok

A februári kiemelkedő, 12,1%-os keresetbővülést követően márciusban 10,2%-kal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek idehaza a 2018-as év azonos időszakához képest. Áprilisban várakozásunk szerint továbbra is fennmaradhatott a dinamikus béremelkedés idehaza. Ugyanakkor a tavalyi évben látott szintekhez képest 2019-ben kismértékű lassulásra számítunk a hazai keresetek bővülése kapcsán.