Erőteljesen kezdte a második negyedévet a hazai építőipar
HírekIdén áprilisban az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte ma a KSH.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,2 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 13,9 százalékkal nagyobb volt.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,9 százalékkal felülmúlta a márciusit.
Idén áprilisban éves összevetésben az építőipari ágazatok közül
az épületek építése 11,6 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építése 19,2, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,4 százalékkal nőtt.
Az egyéb építmények építésének bővülését az út, vasút építése alágazat 47,6 százalékos volumennövekedése eredményezte, csaknem 30 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményéhez.
A megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz mérten 4 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9,3 százalékkal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 1,1 százalékkal nőtt.
Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 5,4 százalékkal meghaladta a 2025. áprilisit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,5 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,8 százalékkal nagyobb volt.
Idén az év első négy hónapjában az építőipari termelés volumene 2,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Az MBH Elemzési Centrum szerint összességében továbbra is lassú kilábalás rajzolódik ki: a lakáspiacon az építési engedélyek számának folyamatos bővülése miatt élénkülés várható, ugyanakkor a kormány a kiemelésben részesült lakásprojekt-beruházások körének felülvizsgálatán dolgozik, ami érdemben befolyásolhatja a tervezett fejlesztések megvalósulását. Mindeközben az állami megrendelések terén nem zárható ki átszervezés, amit például a mohácsi Duna-híd kivitelezési munkáinak felfüggesztése is tükröz. Pozitív ugyanakkor, hogy megállapodás született mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról.
Az ágazatot érintő felhasználási célok között szerepel a vasúti és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint egy átfogó bérlakásépítési program beindítása is, ami érdemi lendületet adhat, azonban ennek hatásai várhatóan inkább 2027-től jelentkezhetnek markánsabban. A 2026-os év összességében stagnálást hozhat az ágazatban: az első negyedéves csökkenés után emelkedhet a termelés.
