Ma választ Szerbia, szoros küzdelem várható

A 250 képviselőnek helyet adó szerb törvényhozásban 3 százalék a bejutási küszöb. A nemzeti kisebbség választási listája akkor is részt vehet a mandátumelosztásban, ha a szavazatok kevesebb mint 3 százalékát kapja meg. Ebből következik, hogy sok kis párt is bekerülhet a parlamentbe, ami viszont kihathat a kormányalakítás menetére és annak stabilitására. A mai szerbiai választásokon 18 listára adhatják le a voksukat a választópolgárok.

Az eddigi elnök, Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia: a Szerb Haladó Párt listáját vezeti, Vučić választási ígérete az, hogy ha hatalmon marad, drasztikusan csökkenti a minisztériumok számát.

Külpolitikai irányvonalában nem tervez változást. Vučić Koszovó függetlenségének el nem ismerésével, az Oroszországgal szembeni szankciók be nem vezetésével és az EU integráció fontosságát hangsúlyozva kampányol. A Szerb Haladó Párt most először indul közösen a köztársasági választásokon a szerb Radikális Párttal.

Főbb indulók:

Ivica Dačić – Stabilitás tényezője: a Szerbiai Szocialista Párt listája. Támogatják Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozását, de ellenzik az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Szorgalmazzák a Kínával való együttműködést.

Egyetemistalista – Egyetemistalista: az egyetemisták győznek polgári csoportosulása – a 2024. novemberi, 16 halálos áldozatot követelő újvidéki vasútállomás előteteje leomlása okozta tragédia utáni diáktüntetésekből alakult mozgalom. Programjuk szerves részét képezi a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Ellenzik az Oroszország szembeni szankciók bevezetését. Álláspontjuk szerint Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része.

Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint: a párt programjának fókuszában a magyar érdekképviselet, az európai integráció, a szerb-magyar stratégiai partnerség áll.

A 18 induló formáció közül kilenc nemzeti kisebbségi státusszal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az etnikai tömörülések a teljes választási mezőny 50 százalékát teszik ki - írja elemzésében Zsivity Tímea, a Nemzetki Közszolgálati Egyetem EJKK Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója.

Míg 2020-ban a listák 23,8 százaléka (21-ből 5) volt kisebbségi, addig 2026-ra ez az arány elérte az 50 százalékot. A kilenc etnikai tömörülés az albán, bosnyák, görög, magyar, montenegrói, orosz és szlovák közösségeket öleli fel. A kisebbségi képviselet súlypontját a 3 listát állító bosnyák érdekképviseletek, valamint a két orosz párt adja, miközben a magyar, az albán, a szlovák és a görög nemzetiség egy-egy listával képviselteti magát.

Ez az aszimmetrikus jelenlét a kisebbségi választói bázisokon belüli szavazatok megoszlását is befolyásolhatja, miközben felveti a kedvezményes mandátumszerzés szabályaival való taktikai visszaélés lehetőségét, ami gyengítheti a nemzeti kisebbségek tényleges érdekérvényesítő képességét.

Ez a helyzet merőben új szerepbe helyezi a kisebbségi pártokat. Mivel a kisebbségi formációk taktikai okokból nem köteleződnek el előre, egy szoros eredmény esetén bármelyikük a kormányalakítás során a mérleg nyelvévé válhat. Egy mélyen polarizált társadalomban azonban ez a pozíció a kisebbségek számára kétélű fegyverként hathat. Ha a kormányalakítás kimenetele egy vagy több kisebbségi párt támogatásától függ, az politikai feszültségeket kelthet, és teret adhat a bűnbakképzésnek, illetve a többség–kisebbség közötti etnikai feszültségek elmélyülésének.

Mindezt tovább árnyalják a listák mentén kirajzolódó ideológiai különbségek, például az egyes albán és bosnyák pártok NATO-tagságot, illetve Koszovó függetlenségét támogató álláspontjai szemben állhatnak a BRICS-párti, oroszbarát formációk törekvéseivel. Ez a megosztottság egy parlamenti patthelyzet esetén megnehezítheti a kül- és biztonságpolitikai konszenzus kialakítását és a politikai feszültségek erősödéséhez vezethet.

A felmérések szerint Vucic pártja kaphatja a legtöbb szavazatot, de miniális a különbség az Egyetemistalista támogatottsága között. A nagy részvételi arány az ellenzéknek kedvez.