Lehet-e objektív a sajtó? 

Pont úgy ahogy a XX. században a rádió és a TV megjelenése, az utóbbi évtizedekben a blogok és a közösségi oldalak teljesen átalakították a sajtó világát.

– Szalai Zoltán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója egyebek mellett erről is beszélt az MCC szervezésében megrendezett médiakonferencián, melyet „Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban” címmel rendeztek meg.

Az eseményen az MCC kuratóriumi elnöke, egyben a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára Orbán Balázs is felszólalt.

Ő úgy látja: az új médiatérben a sajtó már nem csak tájékoztat, hanem egyre inkább politizáló szereplővé válik.

Hasonló következtetésre jutott John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke is. Mint az eseményen kifejtette: szerinte a politikailag motivált olvasók eleve el is várják, hogy a kedvenc sajtótermékük határozottan képviselje a világnézetüket.

Ebben az új világban, ahol rögtön látszik, hogy mi az ami érdekli az olvasókat és hova fut be a több kattintás egyre nagyobb teret kapnak az újságírásban az érzelmek és a véleménycikkek. Na meg hangzatos címek – hangzott el.

Matyas Zrno a CNN Prima News külügyi rovatvezetője úgy látja, hogy a hagyományos média jelentősége jelentősen csökkent az utóbbi években. A fiataloknak például már csak egy töredéke néz hagyományos TV adásokat.

Az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós, aki egyben a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának elnöke is, úgy vélte: az internet hajnalán beharangozott nagy változások jó része nem következett be.

Még az ingyenes hírolvasás kora se jött el. Hisz a hírekért továbbra is fizetünk. Csak az interneten épp nem a pénzünkkel, hanem az adatainkkal. 

Hiú ábránd az újságírói objektivitás?

Stefano Magni, a Nuova Bussola Quotidiana újságírója úgy látja, nincs objektív újságírás, mindenki valamilyen szinten szubjektív, csak tisztesség kérdése, hogy ezt bevallják-e, és egy adott sajtótermék szétválasztja-e a tényeket a véleménytől.

Mint mondta, a Corriere della Sera korábban beismerte, hogy a baloldali jelölteket támogatja, a New York Times pedig azt írta, hogy nem lehet nem állást foglalni. Kiemelte:

Az olvasók számára is érdekes, hogy az újságíró milyen véleményt képvisel, és eszerint választ sajtóorgánumot.

Matthew Tyrmand Project Veritas oknyomozó újságírója szerint szét kell választani a hírközlést és a vezércikkírást. A szubjektivitás és objektivitás kérdésében a tények ellenőrzése nagyon fontos, ám az úgynevezett "fact checker" is már nagyon szubjektív lett.

Ed West újságíró kifejtette:

az USA-ban mindenki tudja, melyik újság hová húz, nincs tökéletes objektitvitást, és elfogulatlanság, de a szubjektivitásnak vannak fokozatai, és fontos a tények ellenőrzése.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője úgy látja: a rendszerváltás után a média 90 százalékban baloldali maradt, hiába volt privatizáció. Ez a baloldali túlsúly két évtizeden át megmaradt, most körülbelül 40 százalék konzervatív-liberális, 60 százalék baloldali-liberális.

Hangsúlyozta: ma a hazai 5 fő online médiából 4 inkább baloldalinak mondható. A médiában a pluralizmus a megoldás, mert versenyhelyzetet teremt.