Energiaválság: a cégek szerint állami beavatkozás kellene 

Kérdőívvel fordult tagjaihoz a Magyarok a Piacon Klub, amellyel azt akarták kideríteni, mennyire érinti a vállalkozásokat az energiahordozók árának brutális emelkedése. A civil szervezet a magyar vállalkozói középréteget fogja össze, többségük gyártással foglalkozik, vannak köztük élelmiszer, építőanyag és gépipari, gyártók, autóipari beszállítók.Az elmúlt hónapokban nagyon durván elszálltak az energiaárak, már a duplázás fölött járnak, de volt olyan hónap is, hogy a háromszorosát kellett fizetniük a vállalkozásoknak, akiket nem védenek a rögzített árak, mint a lakosságot.

Ezért nem is lepődtünk meg rajta, hogy a kérdőív ötfokú skáláján a válaszadók többsége, 42 százalék az ötöst jelölte meg, azaz nagyon érzik az energiaárak emelését, összesítve több mint nyolcvan százalékuk jelezte azt, hogy durván érinti a probléma, csupán két százalékuk nyilatkozott úgy, hogy semennyire - mondja Essősy Zsombor közgazdász, a MAPI Klub elnöke.

Ami viszont meglepetést okozott: a kérdőívet kitöltő cégvezetők többsége, közel hetven százalék úgy látja, az államnak be kell avatkoznia céges szinten is az energiaárak szabályozásába.

Az állami beavatkozások iránt általában kevésbé lelkes céges világban Essősy szerint az okozott változást, hogy a vállalkozások jó részének a költségvetésében jelentős tétel az energiaköltség, a MAPI-tagok válaszaiból az derült ki, hogy a kétharmaduk 5-10, vagy ennél is magasabb százalékát fordítják erre.

Márpedig egy olyan jelentős áremelkedés, mint a mostani egy gyártó esetében nem csak a profitot tudja felzabálni, hanem csődbe is viheti a céget, amennyiben nem tudja a költségeket tovább hárítani.

Csakhogy ez nem megy olyan könnyen, ahogy a laikusok elképzelik, a válaszadók közel harminc százaléka nyilatkozott úgy, hogy az energiaárak okozta extra költséget semennyire nem tudja beépíteni az eladási áraiba, és közel negyven százalékuk mondta azt, hogy az önköltség növekedés legfeljebb öt százalékát tudja áthárítani.

-Sokan estek abba a csapdába, hogy az év elején megkötötték a 2021-re vonatkozó szerződéseket az áruházakkal, így menet közben nincs lehetőségük árat emelni - mutat rá Essősy Zsombor, példának hozva fel a Bio-Fungi Kft.-t.

A magyar gombatermesztő nagy hazai áruházláncok polcaira szállít, viszont a gomba nevelése nagyon energiaigényes folyamat, az ő költségvetésükből több mint tíz százalékot hasít ki az energiaköltség, ami azt jelenti, hogy profitjuk idén biztosan nem lesz, legfeljebb a veszteségeket tudják csökkenteni.

Hasonló cipőben jár a kérdőívet kitöltők egyharmada, nekik szintén tíz százalék felett alakult az energiaköltség, míg nagyjából a kétharmaduk kénytelen lesz lemondani az idei profitról.

Arról nem is beszélve, hogy a gyártók zöme most szembesül az alapanyagárak drasztikus emelkedésével, a válaszadók háromnegyede szenved el emiatt tíz százalékosnál nagyobb önköltség-növekedést.

Ez akkora sokkhatás, hogy a cégvezetőknek csak az ötöde jelezte azt, hogy a bérek növekedése is problémát jelent neki, a többiek számára ez most eltörpül.

Ezek után az a csoda, hogy “csak” a válaszadók tizennégy százaléka mondta azt, hogy leáállást, vagy kapacitás visszafogást tervez az áram és gázárak emelkedése miatt.

Főleg a nagy energiafelhasználók félnek a csődhullámtól. Az általunk megkérdezett cégek közel fele még meg sem kötötte a jövő évre szóló energiaszerződését, abban reménykednek, hogy most már mérséklődni fognak az árak, erre van is esély. Összességében az járt jól, aki már az év elején szerződött - mutat rá a klub elnöke.

A kérdőívből kiderült, hogy a cégek többsége nem várta ölbetett kézzel, hogy a nyakába szakadjanak a magas energiaárak, közel ötven százalékuk végzett már hatékonyságot növelő beruházásokat. Ez többnyire napelem kapacitás kiépítését jelenti, de többen említették az épületek hőszigetelését, a nyílászárók, kazánok és a gépjárművek cseréjét is. Nagyjából ilyen arányban terveznek a jövőben is beruházásokat.

Essősy Zsombor úgy látja, ez lehetne az a terület, ahol jól hasznosulna az állami segítség, ha a cégek energiahatékonyságot növelő beruházásaikhoz tudnának vissza nem térítendő támogatást, vagy ingyenhitelt igényelni, illetve a hazai KKV-knak hatalmas segítséget jelenthetne egy közös energiabeszerzési program is, hiszen együtt fellépve jobb árat tudnának kiharcolni, mintha egyenként ülnek le tárgyalni. Ebben koordinátorként és közvetítőként vehetne részt az állam.

- Abban mindenki egyetért, hogy legalább olyan mértékben szükséges az állami beavatkozás, amilyen mértékben azt például Németországban meg fogják tenni. A magyarországi és az egyéb európai országok energiaár stratégiája eltérő. Nálunk a nagyobb felhasználók, a cégek fizetnek többet.

Amennyiben a jelenlegi helyzetben ez tovább erősödik, akár jelentős versenyhátrány is kialakulhat - értékel Essősy, hozzátéve, hogy a húsz-harminc-negyvenszázalékos alapanyag-drágulás már a makrogazdaságot is veszélyezteti, a világ a hiperinfláció felé halad, ezt egyre inkább észrevehetjük a végtermékek árain, az autóiparban és az építőiparban például már tíz-tizenöt százalékos az infláció.