Mennyire szegény Magyarország az EU-ban? Meglepő képet mutatnak a friss uniós adatok

Magyarországon a lakosság szegénységi vagy társadalmi kirekesztődési kockázata az uniós átlagnál alacsonyabb, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy a magyar helyzet kedvező minden társadalmi csoportban. Az Eurostat ma közölt adatai szerint az EU-ban 92,7 millió embert, a népesség 20,9 százalékát érintette ez a kockázat; Magyarországon az arány 19,5 százalék volt.

Szegénység: az EU középmezőnyében vagyunk

Az európai életkörülményeket bemutató Eurostat kiadvány szerint Magyarországon a lakosság 19,5 százaléka volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának 2025-ben. Ez valamivel kedvezőbb az Európai Unió 20,9 százalékos átlagánál. Hazánk a középmezőnyben helyezkedik el: a szegénység tekintetében hozzánk képest 9 ország teljesít rosszabbul. Uniós szinten a szegénység problémája félmillióval kevesebb embert érintett, mint egy évvel korábban. Arányaiban a legtöbb szegény Romániában, Litvániában, Görögországban és Romániában él.

A mutató nem kizárólag az alacsony jövedelműeket veszi figyelembe, hanem a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élőket, valamint azokat a háztartásokat, ahol csak keveset dolgoznak. Egy ember akkor is csak egyszer szerepel a statisztikában, ha egyszerre több kategóriába is beletartozik. Az EU-ban 72,4 millióan voltak jövedelmi szegénységi kockázatnak kitéve, közülük 5,7 millióan mindhárom problémával egyszerre szembesültek. 

Vásárlóerő tekintetében nem állunk jól

Magyarország helyzetének árnyaltabb megítéléséhez a jövedelmi adatokat is érdemes megvizsgálni. A vásárlóerő-különbségeket figyelembe vevő, egy főre jutó éves medián rendelkezésre álló jövedelem 2025-ben Magyarországon mindössze 11 958 vásárlóerő-egység (PPS) volt. Ezzel Magyarország az uniós rangsor utolsó helyén állt, Románia 12 861, Görögország pedig 13 612 PPS értékkel következett előtte.

A mediánjövedelem azt mutatja meg, hogy a népesség fele ennél kevesebb, a másik fele pedig ennél több jövedelemmel rendelkezik. Az uniós átlag 22 630 PPS volt, vagyis a magyar érték ennek alig több mint a fele. Összehasonlításul: Luxemburgban 37 673, Ausztriában 32 002, Hollandiában pedig 29 714 PPS volt a mutató.

A jövedelmi különbségek hosszabb távú alakulása ugyanakkor kedvezőbb képet is mutat. Az infláció hatását kiszűrő mediánjövedelem 2010 és 2025 között az EU egészében 25,4 százalékkal emelkedett, Magyarország pedig azon országok közé tartozott, ahol legalább 50 százalékos növekedést mértek. Ez azonban nem változtat azon, hogy a magyar jövedelmi szint vásárlóerő-paritáson továbbra is az uniós mezőny legalján volt. 

Mekkora a szegénység kockázata?

A szegénységi kockázat társadalmi csoportonként is jelentősen eltér. Uniós szinten 2025-ben a gyermekek 24,3 százaléka volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélyének, miközben a 65 éves és idősebb korosztályban 18,8 százalék volt ez az arány. A munkaképes korúak helyzete országonként változott: Dániában, Hollandiában és Finnországban éppen ez a korcsoport volt a leginkább veszélyeztetett. 

Az oktatás szintje szintén erős összefüggést mutat a szegénységi kockázattal. Az EU-ban az alacsony iskolai végzettségű, 18 éves és idősebb emberek 34,2 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés, a felsőfokú végzettségűek körében viszont csak 10,3 százalék volt ez az arány. A munkanélküliek helyzete különösen nehéz: 66,3 százalékuk tartozott a veszélyeztetettek közé, szemben a foglalkoztatottak 10,9 százalékával. 

A súlyos anyagi és szociális nélkülözés külön mutató, amely azt méri, ha valaki legalább 7-et nem engedhet meg magának a megfelelő életminőséghez szükségesnek tekintett 13 tételből. Az EU-ban a népesség 6,3 százaléka élt ilyen körülmények között 2025-ben, ami enyhe csökkenés a 2024-es 6,4 százalékhoz képest. 

Összességében Magyarország a szegénységi vagy társadalmi kirekesztődési kockázatot mérő mutatóban az uniós átlag alatt szerepelt, de a vásárlóerővel korrigált mediánjövedelem alapján az EU leggyengébben teljesítő országai közé tartozott. A két adat együtt arra figyelmeztet, hogy a szegénységi kockázat aránya önmagában nem ad teljes képet a lakosság életszínvonaláról.