Eurostat szegénységi adatok: tartós javulást mutat Magyarország
ElemzésekA hazai szegénység helyzete a kormányváltás nyomán ismét fókuszba került. A friss Eurostat adatokat összehasonlítottuk a korábbi évek számaival: az elmúlt tíz évben sokszázezren kerültek távolabb a nélkülözéstől Magyarországon, ha pedig 2010-től nézzük a számoszlopokat, az előrelépés még kiemelkedőbb. Míg 2016-ban a magyar lakosság 26.3 százalékát fenyegette a szegénység illetve a társadalmi kirekesztés kockázata, most 20 százalék alá süllyedt ez a mutató. Az uniós szegénységi rangsorban hazánk a középmezőnyben foglal helyet, és jobb teljesítményt produkál az uniós átlagnál.
Az Európai Unió középmezőnyében helyezkedik el hazánk a szegénységi és kirekesztettségi kockázati rangsorban. Magyarország az Eurostat friss szegénységi mezőnyében a
12. helyet tudhatja magáénak az EU tagállamok között, ez megegyezik az egy évvel ezelőtti helyezésünkkel.
A szegénységi és társadalmi kirekesztettségi uniós átlaga a 2025-ös évre vonatkozóan 20.9 százalék volt, azaz a társadalom ekkora része volt kitéve nélkülözésnek. Ezek az emberek olyan háztartásban élnek, ahol a szegénység és a társadalmi kirekesztés három kockázatából - szegénység, súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés, alacsony munkaintenzitású háztartás - legalább egyet megtapasztalnak.
Hazánk a 20 százalék alatti mutatójával az uniós átlagnál jobban teljesít, a tavalyi eredményünk megegyezik Máltáéval.
Magyarországnál rosszabb szegénységi mutatókkal a friss rangsorban 11 uniós tagállam rendelkezik, így például Horvátország, Franciaország, Németország, Észtország, Olaszország, Lettország, Spanyolország és Litvánia nagyobb kockázatokat mutat a szegénység és kiszolgáltatottság terén.
A nélkülözésben élőknek Bulgáriában, Görögországban és Romániában a legmagasabb az aránya,
míg a legjobb helyzetben Csehország van, csakúgy mint egy évvel korábban.
Az Eurostat egy évvel korábbi, tehát 2024-re vonatkozó szegénységi számait górcső alá véve látható, hogy hazánk megőrizte a helyét a középmezőnyben, míg Görögország lecsúszott a negatív lista utolsó előtti helyére, Románia pedig a harmadik legrosszabb helyre került.
A tíz év alatt bekövetkezett javulás háttere
Az Eurostat szegénységi mutatóit 10 évre visszamenőleg elemezve az látható, hogy
Magyarország folyamatosan lejjebb tudta tornázni a szegénységnek kitettek arányát.
A 2016-os Eurostat szegénységi adatok táblázatában Magyarország még 26,5 százalékos kockázati mutatóval szerepelt a mezőnyben, azóta tehát csaknem 7 százalékpontot sikerült javítani a nélkülözésben élők helyzetén.
Azt, hogy sokszázezren kerültek távolabb a szegénységtől, több, egymással összefüggő tényező magyarázza.
Az egyik legfontosabb ezek közül a foglalkoztatottság erős növekedése: sok, korábban inaktív ember lépett be a munkaerőpiacra, ami jelentősen csökkentette a súlyos anyagi nélkülözés kockázatát. 2013 után hosszabb gazdasági növekedés következett, emelkedtek a reálbérek, többször nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum. Elsősorban a gyermekes családok szegénységi mutatóit javították a családtámogatási és más programok: családi adókedvezmény, otthonteremtési támogatások, rezsitámogatások, ingyenes gyermekétkeztetés.
A szegénységi és kirekesztettségi mutatók javulásához hozzájárult a nyugdíjak és más szociális juttatások stabilitása, az EU-források, valamint a közmunka-programok. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy
a javuló országos átlagok mellett továbbra is jelentősek maradtak a különbségek egyes magyarországi régiók között.
A 2015-ös Eurostat szegénységi rangsorban a sereghajtó ugyanúgy Bulgária volt, mint most, az éllovas pedig Csehország - szintén ugyanúgy, mint a most kiadott uniós rangsorban.
15 év alatt 30 százalékról 20 százalék alá süllyedt a szegénységi mutatónk
A teljes kép kedvéért vessünk egy pillantást a magyarországi szegénység és kiszolgáltatottság helyzetére a 2010-ben mért Eurostat-adatok alapján. Az akkori kormányváltás évére vonatkozóan 29.9 százalékos magyarországi szegénységi mutatóról számolt be az EU statisztikai hivatala, azaz csaknem minden harmadik állampolgár volt a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve.
A 2010-es ranglista éllovasai Csehország és Svédország voltak, e két tagállamban mérték a legalacsonyabb kockázati mutatókat, míg a lista legvégén akkor is Bulgária állt az akkori 41.1 százalékos mutatójával.
A legfrissebb, az Eurostat által április 30-án közzétett, 2025-ös évre vonatkozó adatok szerint a teljes Európai Unióban minden ötödik állampolgár (20.9 százalék) van kitéve a szegénység és kirekesztettség kockázatának, ez jelenleg 92,7 millió állampolgár fenyegetettségét jelenti.
