Mikor indulhat el itthon a gazdasági növekedés?

A Magyar Közgazdasági Társaság Előrejelzők Fóruma 2020 című online konferenciáján Chikán Attila professzor vitavezetése mellett Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője, Árokszállási Zoltán, Erste Bank Hungary deviza- és kamatstratégája és Madár István a Portfolio elemzője beszélgettek arról, mi várható a magyar gazdaságban a következő évben, milyen hatása lesz arra a vírusválságnak.

A munkaerőpiacon még nagy változás jön

Balatoni András arról beszélt, az év első felében még azzal számoltak, hogy őszre lefut a válság és megindulhat a talpraállás, illetve hogy a komoly állami beruházások segítik a kilábalást, de ezekre nem került sor.

Ezzel szemben az ipar gyorsan reagált, és a második hullám idején már növekedést is fel tud mutatni. Ezzel szemben a szolgáltatások ugyanúgy megszenvedik a második hullámot, mint az elsőt.

A munkaerőpiaci alkalmazkodás nagyja ugyan még hátra van, de most kisebb a gond, mint 2009-ben, elsősorban a munkahely megőrző és teremtő állami támogatásoknak, és a jegybanki programoknak köszönhetően.

Becslésük szerint idén 6-6,5 százalékos GDP csökkenésre lehet számítani, jövőre a lakosság átoltása miatti bizonytalanságok miatt nagyobb a becslés szórása, így 3,5-6 százalék közötti növekedéssel számolnak. 2022-ben 5-5,5, 2023-ban pedig 3-3,5 százalékos lehet a gazdaság bővülése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy 2017-2019. között a magyar gazdaságpolitika enyhén pozitív kibocsátási rést tartott fenn, ami lehetővé tette a lakosság és a vállalkozások tartalékolását, és ezzel emelte a potenciális GDP növekedést.

Az igazgató kiemelten fontosnak tartja a versenyképesség növelését, amelyet a jegybank négy lépésben igyekezett támogatni. Első lépésben elemezték a magyar gazdaság helyzetét és makro tervet készítettek az előrelépésről a Növekedési jelentésben, majd a 330 pontos programban leírták a szükséges lépéseket, majd elemezték, elemzik, hogy ezekből mi valósult meg, és végül folyamatosan elemzik, hogy mindennek milyen hatásai vannak.

Az előrelépés fontos feltétele lenne, hogy az állam erőltesse a hazai fejlesztésű high-tech beruházásokat, mert ez lenne a versenyképesség emelésének egyik fontos feltétele. Ma még az a jellemző, hogy külföldről jön a technológia. 

A húzd meg - ereszd meg korlátozások ártottak

Madár István szerint számítani lehetett a második hullámra, ahogy az is gyorsan kiderült, Európában az emberek nem viselik el a szigorú korlátozásokat, mint például Kínában, illetve hogy ezzel tisztában vannak a politikusok is, akik éppen a népszerűségvesztés elkerülése miatt nem mertek túlságosan szigorú zárásokat elrendelni.

Ezért nálunk a húzd meg, ereszd meg korlátozások maradtak, ami nem jó a gazdaságnak. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy

a prociklikus, magasnyomású magyar gazdaságpolitika tavaly erőteljes beruházás élénkítéssel segítettte a növekedés, amire idén már nem tudott rátenni, így nem volt képes anticiklikus lépésekkel segíteni a gazdaságot.

Árokszállási Zoltán arról beszélt, hogy az idei évre vonatkozó várakozásaikat a vírushelyzet változása miatt át kellett írni, így a korábbi 5-7-5,8 százalékos csökkenéssel szemben 6,1 százalékos visszaesésre számítanak. Az ipar ugyan lassan talpra áll, a szolgáltatások területén viszont a második hullám legalább olyan súlyos lesz, mint a tavaszi.

Mi várható jövőre?

Madár István jövőre 3,5 százalékos növekedést, és 6,5 százalékos hiányt vár. A jelek szerint a 4000 milliárdos likvid tartalékot felhalmazó kormány továbbra is növekedéspárti marad, erre utal, hogy az elmúlt hónapban 1200 milliárd forintot már elköltött.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet,

talán túlzottan optimista várakozás, hogy az első negyedévet követően már teljes erővel nőhet a gazdaság, hiszen lehet, hogy az átoltottság aránya ezt nem teszi majd lehetővé, csak az év későbbi hónapjaiban.

A rendelkezésre álló bőséges források elköltésénél Madár István felhívta a figyelmet, nem kérdés, szükség van az állami beruházásokra, de egyes esetekben felvetődik annak hatékonysága. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonalat, amelynek szerinte csak akkor van értelme, ha azon valóban ömlik majd a kínai áru, de felhívta a figyelmet, ez elsősorban nem rajtunk múlik.

A Paks 2 beruházás kapcsán pedig azt említette, hogy a világban most zajlik az energiamix átalakulása, és nem tudni mi lesz a végeredmény, vagyis hogy abba beleillik-e a magyar atomerőmű építése. Kiemelte az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat is: jelenleg még nem lehet pontosan tudni, hogy a mostani ciklusból még megmaradt, illetve az új ciklusban járó összegek kifizetésével kapcsolatosan nem lesznek-e gondok. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy

2022-ig nem lesz gond a finanszírozással, és remélhetőleg folytatódik a támogatások gazdaságba juttatása, mert ennek eredményeként javult a kkv-k termelékenysége az elmúlt években.

Hatékonyabb eszközök kellenének a gazdaságélénkítésben

A kormány nehéz helyzetben van, mert az oltóanyag megjelenéséig csak lezárásokkal tud operálni. Ugyanakkor furcsa, hogy a vírussal kapcsolatos adatok csak korlátozottan hozzáférhetők, nehéz látni, hogy hol is állunk tulajdonképpen. A jegybanki intézkedések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ más jegybankjaival szemben az MNB 100 bázispontos kamatemelést hajtott végre tavasszal, ami nem kifejezetten növekedéspárti anticiklikus intézkedés volt, magyarázza viszont a lépést a forint védelme.

A fiskális politikáról szólva elmondta, a bevételi oldal nem teljesít rosszul, a kiadási viszont hatalmas, és talán más szerkezetben kellene elkölteni a gazdaság támogatására szánt összegeket, amely jobban segítené az élénkítést.

Kiemelte, hogy kifejezetten rossz a vírussal kapcsolatos döntéssorozat, mert a politikusok nem merik felvállalni a népszerűtlen intézkedéseket. A fiskális és monetáris politika összhangjáról elmondta, a viszonylag jelentős tartalékok miatt a jövőben a jegybanknak a fiskális politikát támogató állampapírvásárlásai talán lassulhatnak, de továbbra is szükség lesz a fiskális politika támogatására.

Egyetértett azzal, hogy a versenyképesség növelése kiemelten fontos, illetve hogy a pénzügyi közvetítőrendszer átalakítása fontos lépés volt, de szükség lenne az oktatás, az egészségügy fejlesztésére, és a lakhatás területén is szükség lenne az állam aktivitására, ha nem is rögtön bérlakásépítési programmal.

Zöld és digitális projektek kellenek

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, amennyiben nem lesz gond az uniós forrásokhoz való hozzájutásban, akkor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy pénzek felhasználásának fókuszába a zöld és digitális projekteknek kell lenni. Nemcsak azért, mert az unió elképzelése, hanem mert az a versenyképesség növekedésének feltétele. Kiemelten fontos, hogy Magyarország csatlakozzon az Ipar 4.0 fejlesztésekhez. Ehhez azonban nagyon világosan kell látni, hogy pontosan mit és hogyan kell fejleszteni.

A magyar ipar erőteljesen elkötelezett az autóipar mellett, amelyben azonban éppen most zajlanak alapvető változások, nevezetesen az elektromos autógyártásra való átállás.

Az új technológiához kevesebb alkatrész, kevesebb gyártóeszköz és jó eséllyel kevesebb munkás kézre van szükség, amit mindenképpen figyelembe kell venni. Végül hozzátette, remélhetőleg nem lesz gond az uniós források megszerzésével, és akkor már csak arra kell figyelni, hogy jól fektessük be ezeket a pénzeket.