Milliókat bukhatnak a cégek, ha rosszul választanak: nem mindegy, hogyan vesszük igénybe a K+F-adókedvezményt
HírekAkár több millió forinttal is többet takaríthatnak meg a kutatás-fejlesztést végző vállalkozások, ha jól választanak a kétféle K+F-adózási lehetőség közül. Jövőre különösen nagy lesz a tét: a közvetlen K+F-adókedvezmény mértéke a tervezett adómódosítás szerint 10-ről 20 százalékra emelkedik, de nem minden vállalatnak ez lesz a legkedvezőbb megoldás.
A kutatás-fejlesztést végző vállalkozásoknak érdemes alaposan megvizsgálniuk, hogy a társaságiadó-alap csökkentését vagy a közvetlen K+F-adókedvezményt választják, mert a döntés akár milliókat is jelenthet a cégeknek. A tét jövőre tovább nő, mivel a zárószavazás előtt álló adómódosítás a közvetlen adókedvezmény mértékét a jelenlegi 10 százalékról 20 százalékra emelné. A Niveus tanácsadó számításai szerint 100 millió forint elszámolható K+F-ráfordítás esetén jelenleg az adóalap-csökkentéssel 11,3 millió, a közvetlen adókedvezménnyel pedig 10 millió forint takarítható meg. A különbség azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden vállalkozásnak az első lehetőség éri meg jobban, hiszen az adóalap-csökkentés csak megfelelő adóköteles nyereség mellett használható ki teljes egészében. A közvetlen adókedvezmény ezzel szemben meghatározott feltételek teljesülése esetén pénzben is visszaigényelhető.
A cégek ódzkodhatnak a közvetlen adókedvezménytől
A NAV Niveusnak megküldött adatai szerint 2025-ben mindössze 26 vállalkozás élt a közvetlen K+F-adókedvezménnyel, miközben 347 cég választotta az adóalap-csökkentést. Ugyanakkor a közvetlen adókedvezmény összege egyetlen év alatt csaknem 140 százalékkal, 924,7 millió forintról 2,2 milliárd forintra emelkedett. A kedvezményt igénybe vevő vállalkozások száma is nőtt: a 2024-es húszról 26-ra, miközben az adóalap-csökkentést alkalmazó cégeké 379-ről 347-re csökkent. A két megoldás között az is lényeges különbség, hogy az adóalap-csökkentés a társasági adó mellett a helyi iparűzési adóban és az innovációs járulékban is megtakarítást eredményezhet, míg a közvetlen kedvezmény a fizetendő társasági adót mérsékli. A globális minimumadó hatálya alá tartozó nagyvállalatcsoportoknak további szempontot jelent, hogy a két konstrukció eltérően befolyásolhatja a minimumadó számítását. A Niveus szerint a vállalkozások egy része az új szabályozás körüli bizonytalanság és a kötelező ellenőrzéstől való félelem miatt is ódzkodhat a közvetlen adókedvezménytől. Ráadásul sok cég még azt sem ismeri fel, hogy bizonyos tevékenységei – például a gyártástervezés, illetve egyes agrár- és banki fejlesztések – kutatás-fejlesztésnek minősülhetnek, így adókedvezményre jogosíthatnak.