MNB igazgató: a GDP 114 százalékára nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona
HírekA magyar lakosság pénzügyi megtakarítása és nettó pénzügyi vagyona nemzetközi összehasonlításban is magas, 2025 június végére a GDP 114 százalékára emelkedett a 2012-es 82 százalékról; a vagyon bővüléséhez az évi átlagosan, a GDP 6 százalékát kitevő éves nettó pénzügyi megtakarítás és a pénzügyi eszközök árfolyamnövekedése közel azonos mértékben járult hozzá - mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szerdán a jegybank új, Megtakarítások 2025 jelentésének bemutatóján.
A jegybank új kiadványa a megtakarítási piacok hazai és nemzetközi folyamatairól, a befektetések szerkezetéről és az elérhető hozamokról, kockázatokról ad képet, ugyanakkor fontos cél volt, hogy támogassa a háztartásokat a tudatos pénzügyi, megtakarítási döntések meghozatalában - tette hozzá.
Banai Ádám a jelentést ismertetve elmondta: a pénzügyi vagyon összetételében a legjelentősebb különbség a régiós, illetve uniós országokhoz képest az, hogy kiemelkedő az állampapírok szerepe.
A kockázatosabb, de hosszabb távon magasabb hozamot nyújtó eszközök, például a részvények portfólión belüli aránya jelentősen elmarad a fejlett országok szintjétől - jegyezte meg.
A likvid megtakarítások aránya 2012 óta jelentősen nőtt, de az elmúlt években változatosabb képet mutat: csökkent a betétek súlya, nőtt a befektetési alapoké és a külföldi befektetéseké, ugyanakkor a betéteken belül még mindig a látra szóló termékek dominálnak.
A magas inflációs időszakban a háztartások markánsan csökkentették a készpénz és látra szóló forintbetétek arányát, ami pozitív tendencia. Banai Ádám tájékoztatása szerint azonban jelentős többletbevételhez juthattak volna a háztartások, ha nagyobb arányban csökkentik a nem kamatozó, illetve minimális kamatozású eszközeiket. A lakossági állampapír-állományt a 2012-t követő tíz évben gyorsuló emelkedés jellemezte, a növekedés üteme 2025-ben megállt - mutatott rá.
Az MNB jelentése szerint a lakossági állampapírok állománya 2024 végén a GDP 19 százalékát tette ki. A jelentésben részletesen beszámolnak az egyes megtakarítási eszközök hozamáról és kockázatáról, ezzel is segítve a befektetői döntéseket. 2013 óta az inflációhoz kötött állampapírok, illetve a részvényalapok hozama volt a legmagasabb, utóbbi kategóriában egymillió forintos befektetés értéke mára akár a háromszorosát is érheti - mondta. Banai Ádám kiemelte, hogy az elmúlt évben azok a befektetők jártak jól, akik nem devizában, hanem forintban takarítottak meg, ez igaz a részvény-, az állampapír- és a befektetési alapokra is.
A költségekre kitérve elmondta, a magyarországi befektetési alapok érdemben magasabb működési költséggel dolgoznak, mint az amerikaiak és az európaiak, és ez különösen igaz a legnagyobb szereplőkre, akik Magyarországon a piaci átlag feletti költséggel dolgoznak, míg a fejlettebb piacokon ez pont fordítva van. Kitért arra, hogy 2017 óta 50 százalékról 67 százalékra emelkedett a pénzügyi vagyonnal rendelkező háztartások aránya, ugyanakkor továbbra is magas azoké, ahol nem áll rendelkezésre legalább egyhavi fogyasztást vagy afeletti szintet biztosító megtakarítás.
A jelentésnek van egy nagyon erős edukációs szándéka - fogalmazott, és elmondta, hogy kis összeggel is érdemes befektetni, mert léteznek költségmentes befektetési termékek, és a lejárat utáni újra befektetéssel kamatos kamat érhető el. A jegybank közleménye szerint a lakossági megtakarításnak és a pénzügyi vagyon szerkezetének kulcsszerepe van az inflációs cél elérésében, a pénzügyi rendszer stabilitásában és a fenntartható növekedésben. A jegybank tervei szerint a megtakarítási trendekkel foglalkozó jelentése évente kerül publikálásra.
