Nagy Márton a háborúellenes akcióterv részleteit ismertette a Bankszövetség elnökségének

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta a Bankszövetség elnökségét és ismertette a háborúellenes akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a  tranzakciós illetéket érinti, és külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a bankokra  kirótt terheket a bankok ne háríthassák át a lakosságra. 

A kormány döntése értelmében – érvényt szerezve korábbi elvárásnak – a bankok csak abban  az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben,  amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró  állampapírokat vásárolnak. A kormányzati elvárás tehát az, hogy az állampapír-portfolió  átrendezése helyett a szektor hosszú lejáratú állampapír vásárlással a teljes állampapír állományát növelje. 

A kormány rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes  állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027  után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni. Ebből fakadóan a 2024-es évre  vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapír-állomány növekmény  figyelembe vételével kerül az adókedvezmény megállapításra. A vizsgált időszakot 2024 első  11 hónapjában látott napi átlagos állampapírállomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest. 2024-ben az extraprofit adó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti  eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely  az előírásoknak megfelelő állampapírvásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos  adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető. 

A kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy  annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredménye lesz.Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11  hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest. 

A tranzakciós illeték tekintetében a kormány továbbra is azt rögzíti, hogy a pénzügyi  tranzakciós illeték esetén a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetésre kötelezett  fél, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor. A tranzakciós illeték tekintetében a  kormányzat az alábbiakról döntött a jelenleg is érvényben lévő tételek esetében: 

általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45  százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer  forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik); 

készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6  százalékról). 

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85  milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd  forintot. 

A jelenleg hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett 2024 október 1- jétől bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely  a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg az érintett tranzakciók esetében. 

A döntés értelmében amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást  (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet  magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli. 

A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként  0,45 százalék, és szintén a 20 ezer forintos limit alkalmazandó. 

Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy  vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti  ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési  vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére  megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre. Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet,  2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot. 

A tranzakciós illeték tekintetében a kormány a családok védelme érdekében külön döntéseket  hozott.

A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében  az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezer forintról  50 ezer forintra tranzakciónként. A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték. 

A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák  esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a  bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is rendkívül  alacsony marad. 

A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési  stop-ot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb  fizetési kötelezettségek vonatkozásában. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági  ügyfelek esetében a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett  formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési  számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új  szerződésekre is irányadó. 

A kormány tehát megakadályozza, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezzel is segítve a  fogyasztás helyreállását és az óvatossági motívum további oldását, amelynek a gazdasági  növekedés újraindulásnak köszönhetően végső soron a bankok is a nyertesei.