Gödörbe került az EU - ideje megvizsgálni, hol lehet a kiút

Ha azonban mélyebbre ásunk, akkor további fontos okokat találunk. Ilyen például a tudásberuházások alacsony szintje és a gyengülő innovációs teljesítmény.

Egy friss McKinsey elemzés (Taking the pulse of European competitiveness 2024. június 20.) ezekkel az okokkal kapcsolatban  érdekes megállapításokat fogalmaz meg. Nézzünk néhányat ezek közül! Az egy főre jutó európai tudásberuházások értéke (intellektuális tőke-beruházás) az amerikai érték kb. 15 százalékát teszi ki, miközben korunkban a tudásberuházás a versenyképesség javításának és a termelékenység növelésének legfontosabb feltétele.A McKinsey tanulmány elemzése szerint az 1997-2022-es időtávon a termelékenység növekedés 70-80 százaléka a tudásberuházásoknak volt köszönhető. Az EU-n belül feltűnően alacsonyak a tudásberuházások Németországban.

Az összes beruházás csupán 3,6 százalékát teszik ki. Ennél csak Közép-Kelet-Európában és Dél-Európában vannak alacsonyabb értékek.

A legmagasabb értéket az EU-n kívüli Svájcban találjuk (8,7 százalék). Svájc vezető szerepe a nemzetközi versenyképességi listákon nyilván összefügg ezzel a magas tudásberuházási adattal.

A McKinsey tanulmány hivatkozik a Világbank adataira, amelyek szerint az új, feltörekvő ágazatokban -, mint például az informatika és az egészséggazdaság – az európai nagy cégek kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint az amerikaiak.

Összességében a 10 vezető amerikai cég háromszor annyit költ kutatás-fejlesztésre, mint a 10 vezető európai cég. Ez a szabadalmi bejegyzések számában is megmutatkozik.

A legutóbbi Világbankos adatok szerint a szabadalmi bejegyzések 15 százaléka amerikai és csupán 5 százaléka európai. A legutóbbi Európai Innovációs Teljesítménytábla elemzés (EU Innovation Scoreboard 2023) is jelezte az EU innovációs gondjait: az EU-t nemzetközi összehasonlításban lehagyta az USA, Ausztrália, Kanada és Dél-Korea, és a nyomában van Japán és Kína.2016 és 2023 között az EU 8,5, az USA 13,1, Kanada 16, Dél-Korea 18,4 és Kína 33,9 ponttal javította innovációs teljesítményét.

Meg kell azonban említenünk, hogy jelentős különbségek vannak az egyes tagországok között. 2023-ban GDP arányosan az EU 2,24, Svédország pedig 3,4 százalékot költött kutatás-fejlesztésre. Az EU-n kívüli Svájc értéke 3,31 százalék.

A nemzetközi versenytársak adatai pedig messze megelőzik az EU-s átlagot: a dél-koreai érték 4,93, az amerikai 3,46 és a kínai 2,41 százalék. (R&D expenditure, Eurostat, 2024. március).

Végül térjünk ki korunk innováció melletti másik fontos tudásterületére, a digitalizációs eredményekre. A digitális beruházások tipikus tudásberuházások. Eredményei a versenyképességet és a termelékenységet egyaránt javítják. Az EU egésze gyengén teljesít a digitalizáció területén is, igaz itt is jelentős eltérések vannak az egyes országok között.Egy friss elemzés szerint (Digitalisation in Europe 2024 edition, Eurostat) az EU népességének 44 százaléka még alapszintű digitális képességekkel sem rendelkezik.

Az összes foglalkoztatottból csupán 5 százalék dolgozik infokommunikációs területen. A cégek csupán 22,4 százaléka kínál digitális területen továbbképzést a munkavállalók számára, és az összes cég 41,3 százalékának digitális intenzitása – azaz a digitális technológiák alkalmazási szintje – nagyon alacsony.

A mesterséges intelligenciát az összes vállalkozás 8 százaléka alkalmazza. Ha cégméretek szerint is megvizsgáljuk az adatokat, akkor azt találjuk, hogy a munkavállalók kb. 70 százalékát foglalkoztató kisvállalati (KKV) szektor adatai különösen rosszak. Azonban meg kell ismét említenünk, hogy a versenyképességben élenjáró országok a digitalizáció területén is az EU-s átlagnál sokkal jobban teljesítenek.

A magyar adatok egy része az EU-s átlag közeli, de több adatunk is átlag alatti, és az élenjáróktól messze el van maradva. Néhány alapadatot a következő táblázatban látunk.

Néhány fontos adat az EU-ban és néhány tagállamban (2023)

Forrás: Eurostat 2024

A táblázat egyrészt rávilágít az EU egészének gyengeségeire a digitalizáció területén, másrészt figyelmeztet az országok közötti jelentős különbségekre.

A nemzetközi elemzések és a statisztikai adatok alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyrészt az EU versenyképessége nem javítható a tudásszektor megerősítése, a tudásba – elsősorban az innovációba és a digitalizációba - történő beruházások jelentős növelése nélkül, amely területeken jelentős szerepet kell vállalnia az üzleti szektornak is, például azzal, hogy továbbképezi a munkavállalóit.

Másrészt nem javítható az EU általános versenyképességi szintje az országok közötti jelentős különbségek csökkentése, vagyis az innováció és általában a tudásberuházások terén különösen lemaradt országok teljesítményének jelentős javítása nélkül.

Ha ezt a szemléletváltozást nem sikerül elérni az EU-s és a tagállami vezetés szintjén, akkor az EU  globális versenyképességi lecsúszása folytatódni fog.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.