Nagyon úgy néz ki, hogy Anglia és Franciaország egymásnak esett

A Financial Timesnak adott, a londoni üzleti lap szombati kiadásában közölt interjúban Emmanuel Macron a Brexit-megállapodás London által vitatott pontjaira utalva úgy fogalmazott:

ha valaki évekig tárgyal egy megállapodásról, majd néhány hónappal később az egyezményben foglaltakkal éppen ellenkezőleg cselekszik a számára legkevésbé kényelmes szerződéses elemek ügyében, "az nem éppen a hitelesség nagy jele".

Az elmúlt napokban fellángolt a hónapok óta parázsló, elsősorban a halászati jogosultságok ügyében kialakult viszály Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.

A két ország közötti, hosszú évtizedek óta példátlan feszültség további eszkalálódásának jeleként Franciaország csütörtökön lefoglalt egy brit halászhajót, azzal az indokkal, hogy az üzemeltetőnek nem volt halászati engedélye uniós területi vizekre. Erre reagálva a brit kormány péntekre bekérette Franciaország londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba és tiltakozást jelentett be a francia lépések miatt.

Párizs azonban már jelezte azt is, hogy akár a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit halászhajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a brit fennhatóságú Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek számáról kirobbant vita addig nem rendeződik.

A Csatorna-szigetek közül a legnagyobb, a 108 ezer lakosú Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását.

Emmanuel Macron a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette: ő nem értelmetlen vitákra törekszik a brit EU-tagság megszűnése óta felmerült nézeteltérések ügyében, de ezek az ügyek Franciaország és Nagy-Britannia számára egyaránt fontosak, mivel a két ország polgárainak életét érintik.

A Downing Street szombat esti tájékoztatása szerint Boris Johnson a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport római csúcsértekezletén Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, akinek kifejezte aggályait a halászati engedélyek számáról szóló vitában használt francia kormányzati retorika miatt.A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint Johnson a találkozón hangsúlyozta a brit kormány azon véleményét, hogy a Franciaország részéről elhangzott fenyegetőzések teljességgel indokolhatatlanok, és nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, sem a szélesebb értelemben vett nemzetközi joggal.

A brit miniszterelnök a Downing Street tájékoztatása szerint kijelentette az Európai Bizottság elnökének, hogy a brit hatóságok az európai uniós halászhajók által brit területi vizekre beadott halászati engedélykérelmek 98 százalékát jóváhagyták, és készek áttekinteni bármely olyan további bizonyítékot, amely a kérvények fennmaradó 2 százalékának megalapozottságát alátámaszthatják.

Franciaország ugyanakkor azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül többtucatnyinak a kérvényét visszautasították.

Az elutasítások indoklása szerint a francia üzemeltetők nem tudták bizonyítani, hogy hajóik már az elmúlt években is halásztak brit vizeken, márpedig a kétoldalú megállapodás ennek egyértelmű bizonyítását írja elő.

Párizs szerint viszont Jersey hatóságai olyan bizonyítási kötelezettségeket is előírtak, amelyek nem szerepelnek London és az EU megállapodásában.