Nem lassult tovább a brit infláció

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak májusban, mint egy évvel korábban.

Áprilisban ugyanilyen ütemű éves brit inflációt mértek.

Az elemzői előrejelzések átlaga 8,4 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített májusra.

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció még mindig több mint a négyszerese a jegybanki célszintnek.

A tizenkét havi összevetésben számolt infláció szeptember és március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, április volt az első olyan hónap, amikor az éves inflációs ütem az egyszámjegyű tartományba lassult.

A tavaly októberben mért 11,1 százalékos ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel. 

Az inflációs kosár átlagán belül a múlt hónapban is az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben, bár ennek üteme lassult: ebben a termékkategóriában átlagosan 18,4 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak a májussal zárult tizenkét hónapban az áprilisi 19,1 és a márciusi 19,2 százalékos éves drágulás után.

Az élelmiszerek több mint négy és fél évtizede nem drágultak az utóbbi hónapok ütemeihez hasonló mértékben. A statisztikai hivatal indikatív visszatekintő számításai alapján legutóbb 1977 augusztusában volt az idén márciusban és áprilisban mért ütemnél magasabb az élelmiszer-árinfláció Nagy-Britanniában: akkor 21,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben ebben a kategóriában.

Az élelmiszerek éves drágulásának májusi lassulásában a tejtermékek, a sajtfélék és a tojás ára volt a fő tényező: e három összetevő átlagosan 27,4 százalékkal drágult a múlt hónappal zárult egy évben az áprilisi 29,3 százalékos éves áremelkedés után.

Az élelmiszerárak növekedésének lassulását azonban ellentételezte a szabadidős tevékenységekhez - mindenekelőtt az utazáshoz - kötődő szolgáltatások májusi drágulása: a repülőjegyek ára például átlagosan 20 százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt.

Az üzemanyagok ára ugyanakkor most már jelentős ütemben csökken: májusban átlagosan 13,1 százalékkal volt olcsóbb a benzin és a gázolaj, mint egy évvel korábban.

A brit statisztikai hivatal szerdai ismertetése szerint a motorbenzin literje májusban átlagosan 1,444 fontba (630,70 forintba) került a tavaly májusi 1,659 fontos átlag után, a dízelüzemanyagok literenkénti átlagára az egy évvel korábbi 1,797 fontról 1,546 fontra (675 forintra) csökkent.

A jelenlegi brit inflációs környezetben a Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - másfél éve folyamatosan és agresszív mértékben szigorítja monetáris politikáját.

A brit jegybank 2021. december 16-án kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tizenkét kamatemelés nyomán jelenlegi alapkamata 4,50 százalék.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzése szerint Nagy-Britanniában várható a legfejlettebb ipari gazdaságok csoportjában a legmagasabb infláció az idén: a szervezet 2023 egészére átlagosan 6,9 százalékos brit inflációval számol a 6,6 százalékra valószínűsített idei OECD-átlagon belül.