Novák Katalin: A nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük
Hírek2010. óta június 4-e a nemzeti összetartozás napja. 1920-ban az első világháború lezárása után két évvel június negyedikén írták alá a trianoni békeszerződést a Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként. Hazánk ennek következtében elveszítette területének a kétharmadát és lakosságának több mint a felét. Mivel az új határokat többnyire nem nyelvi és etnikai alapon húzták meg, a békeszerződés következtében több mint 3 millió magyar rekedt az anyaországon kívül. A nemzeti összetartozás napján épp ezért azt ünnepeljük, hogy a magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, attól függetlenül, hogy milyen állam fennhatósága alatt él.
Magyarnak lenni döntés is
Magyarnak lenni döntés is - jelentette ki a köztársasági elnök a Rákóczi Szövetség eseményén, a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen szombaton Sátoraljaújhelyen.
A nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között. A magyar az magyar s pont.
- fogalmazott Novák Katalin, államfő.
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen Sátoraljaújhelyen 2022. június 4-én. Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Igent mondani a magyarságra
Ahogy a házasságban is ki kell mondani az igent nap mint nap, úgy a magyarságra is nap mint nap igent kell mondani - hangsúlyozta.
Az államfő azt mondta, jó lenne, ha egyre több fiatal mondana igent a közös életre, egyre többen mernének házasságot kötni, családot alapítani. Ez így is van, hiszen ma már kétszer annyian kötnek házasságot Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt - tette hozzá.
Szeretném, ha így lenne a magyarsággal is, nem csak a házasságkötéssel. Szeretném, ha egyre több fiatal merne igent mondani a magyarságra
- húzta alá Novák Katalin.
Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy egyre többen legyenek, akik akarnak magyarok lenni, ehhez pedig bátorság kell. Felidézte, hogy ezt a bátorságot látta Gyulafehérváron a frissen felavatott Bethlen-szobornál, Magyarlapádon a templomszentelésnél és a Magyarvalkón meglátogatott fiatal lelkész házaspárnál.
Ismerjük, őrizzük, gyarapítsuk
Arra a kérdésre, hogy mi a dolgunk, hogyan tudjuk megőrizni a magyarságunkat, azt válaszolhatjuk: ismerjük, őrizzük, gyarapítsuk - mondta.
Erről szól a szentendrei Skanzen új, Erdélyt bemutató tájegysége is, a gyarapításról, és megőrzésről. És erről a feladatról, bátorságról, gyarapításról, ismeretről szól a Rákóczi Szövetség három évtizede végzett szolgálata is, amelynek részeként a szövetség nem feledi el, hogy ezekből a találkozásokból lehet a valódi gyarapodás - jegyezte meg.
A dolgunk nem más, mint ismerni, őrizni, gyarapítani
- nyomatékosította Novák Katalin, hozzátéve: ebben segít az, ha sokat találkozunk, hiszen minél többet találkozunk, annál jobban megismerjük és meg is értjük egymást.
Ha pedig mi, magyarok közelebb jutunk egymás megértéséhez, akkor mások is jobban értenek minket
- mondta, jelezve, ezért járt a közelmúltban Varsóban, Berlinben, és ezért utazik Prágába és Bukarestbe is; "segíteni abban, hogy a magyarokat értsék és megértsék".
Nemzetünk gazdagságát ünnepeljük
Kiemelte: ma ünnep van, a nemzetünk gazdagságát ünnepeljük, de ezt beárnyékolja a szomszédunkban dúló háború. Az ott élő magyarok is veszélyben vannak, és ez ránk is többletfelelősséget ró. Ezért is kell segítenünk, erőt adnunk, mindent megtenni azért, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában is.
A rendezvényen részt vevő Kárpát-medencei fiatalokhoz szólva a köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a feladatunk megőrizni az elmúlt évszázad zivataraiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
(Címlapi és borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen Sátoraljaújhelyen 2022. június 4-én. MTI/Bruzák Noémi)
