Megjelent a Trianon 100, Magyarország elmúlt száz évének gazdaságtörténete című könyv

Hírek2020. okt. 27.Sz.A.

Legalább ötszür kellett talpraállnia a magyar gazdaságnak az elmúlt száz év során: a két világháború után, 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben - fogalmazott Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Trianon 100- Tízszer tíz év számokban – Magyarország elmúlt 100 évének gazdaságtörténete című könyv bemutatóján.

Az indulást, vagyis a 100 évvel ezelőtti gazdasági alapokról szólva kiemelte: Magyarország elvesztette

  • a területének 71 százalékát,
  • a lakosságának 64 százalkát,
  • a gyáripar 47 százalékát,
  • az élelmiszeripar 46 százalékát
  • a vasúti hálózat 62 százalékát
  • a szántó területek 61 százalékát, és 
  • a vasérc források 83 százalékát.

Olyan traumák érték a társadalmat, ami összességében hozzájárult ahhoz is, hogy a magyarok számára a verseny és a versenyképesség nagyon fontossá vált, és más népek is versengőnek tekintenek ránk.

A magyar társadalmat az eredményesség és a sikeresség mozgatja, emellett az egyének elvárása, hogy önmagukról és családjukról is gondoskodjanak. A külföldiek szemében is versengő és individualista nemzetként szereplünk - mondta Dr. Mandeep Rai nemrég magyarul is megjelent Értékiránytű (Value Compass) című könyvében szereplő nemzetközi felméréseket idézve.

A versengés fontossága többek között az egymillió főre jutó olimpiai aranyérmek számában is látható, itt a világon a második helyen állunk, de a kultúra és a tudomány területén is kiemelkedő eredményeket sikerült elérni - tette hozzá.

A gazdasági felzárkózásunk azonban mégis akadozott, amelyet sokszor külső tényezők is gátoltak:

ha az osztrák szintet nézzük, az 1920-as évek legelején hazánk a 40 százalék körüli szinten állt, tavaly pedig megközelítette a 60 százalékot, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy Ausztria az egyik leggyorsabban és stabilabban fejlődő országok között szerepelt - mondta az alelnök.

Az elmúlt száz év során a geopolitika nem segítette a felzárkózást, és azzal az évszázados dilemmával kellett többször szembenézni, hogy belső erőforrásból vagy külső finanszírozásból legyen biztosítható a növekedés. 2010 után új, innovatív megközelítés vette kezdetét, amelynek nyomán megkezdődhetett az államadósság csökkentése - tette hozzá.

A reformoknak köszönhetően az elmúlt évtized a száz év legsikeresebbje volt, egy olyan periódus, amelyben az egyensúly és a fenntartható felzárkózás egyaránt jelen volt - fogalmazott Virág Barnabás. Hangsúlyozta: fundamentálisan erős a magyar gazdaság, ami jó alap a koronavírus okozta gazdasági problémák kezeléséhez és a gazdasági helyreállításhoz.

Az elmúlt évtized gazdasági fordulatai közül kiemelte a munkaerőpiaci fordulatot, amely növelte a foglalkoztatottságot, és ami most az eredmények alapja lehet.

Az uniós átlaghoz képest vett relatív fejlettségünkről szólva idézte az Eurostat nemrég megjelent statisztikáit, amely szerint Csehország, Szlovénia előttünk áll a régióban, de sikerült megint beérnünk Szlovákiát és Lengyelországot, és megközelítettük a portugál szintet, miközben lehagytuk Görögországot.

A kiaknázatlan források között említette a zöld lakások építését, a gazdasági kihívások megoldásában pedig a költségvetési, a monetáris és a versenyképességi politikák együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Számíthatunk a szövetségeseinkre, utalt a V4-ek összefogására és az épülő Borostyán útra, illetve a Via Carpathia-ra, amelyek a régióban az észak-déli infrastrukturális összeköttetést erősíthetik.

A felismert megatrendek kihasználásával előrejuthatunk a felzárkózási pályán többek között a zöld gazdaságot és a digitalizációt alapul véve, és jobban kihasználva a pénz forradalmát és a geopolitikai lehetőségeket - fűzte hozzá Virág Barnabás.

A könyv magyarul és angolul is megjelent, digitális formában elérhető ezen a linken.