Oroszország kilép az Európa Tanácsból, felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét

Közölte, hogy Oroszország saját akaratából, megfontolt döntés eredményeként lép ki az Európa Tanácsból, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről szóló levelét pedig már átadták a szervezet főtitkárának.

Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke közölte, hogy Oroszország fel fogja mondani az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Az ukrán határ jogellenes átlépésével Oroszország átlépte az Európa Tanács alapokmányában rögzített, kötelezettségeket meghatározó és egységet megkövetelő "vörös vonalat" is - jelentette ki Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke hétfőn.

Tiny Kox a parlamenti közgyűlés rendkívüli, kétnaposra tervezett ülésének megnyitóján emlékeztetett: az Európa Tanács 1949-ben elfogadott alapokmánya kötelezővé teszi a tagállamoknak, hogy őszintén és hatékonyan működjenek együtt a közös célok, köztük a nagyobb egység elérésének és a közös örökséget képező eszmék és elvek megőrzésének megvalósításában.

A politikus közölte, hogy az alapokmány súlyos megsértése esetén a dokumentum lehetővé teszi az egyik tagország képviseleti jogának függesztését, illetve a szervezet Miniszteri Bizottsága kérheti a tagország kilépését is. Ha a tagállam nem tesz eleget a kérésnek, a bizottság határozhat az érintett ország tagságának megszűntetéséről.

A PACE elnöke szolidaritásra szólított fel azokkal, akik áldozatává váltak a háborúnak, amelynek - mint mondta - soha nem szabadott volna elkezdődnie, de azonnal véget kell érnie.

A háború kirobbanása után felfüggesztették Oroszország tagságát

Oroszország képviseleti jogát a háború elindítása utáni napon, február 25-én felfüggesztette a Tanács Miniszteri Bizottsága "az Ukrajna elleni fegyveres támadás miatt".

A PACE tegnap és ma rendkívüli ülésen vitatta meg az Ukrajnában kialakult helyzetet - olvasható a szervezet honlapján.

Előzmények

A Tanács 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva, megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.

Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül.

Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett.

A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét.

Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt. Korábbi közlés szerint Moszkva idei tagdíjat nem fizette be.

1996 óta tag volt 

Az 1949-ben alapított Európa Tanácsnak (Council of Europe) így 46 tagja van, az EU, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországokon kívül többek között Albánia, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Montenegró, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Szerbia és Törökország.

Oroszország 1996-ban csatlakozott a szervezethez, pár hónappal Ukrajnát követően.

Magyarország 1990. novembere óta tagja az Európa Tanácsnak.

A szervezet nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat.

A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.

Itt az orosz indoklás

"A NATO és az Európai Unió tagállamai, visszaélve az Európa Tanácsban (ET) lévő többségükkel, következetesen az oroszellenes politika eszközévé változtatják ezt a szervezetet, megtagadva az egyenjogú párbeszédet és mindazokat az elveket, amelyekre ez a páneurópai struktúra épült. Február 25-én diszkriminatív döntést fogadtak el Oroszország képviseletének felfüggesztéséről az Európa Tanács szerveiben" - állt a moszkvai diplomáciai tárca tájékoztatásában, amely leszögezte, hogy ilyen körülmények között Oroszország nem marad szervezetben.

A külügyminisztérium szerint a kontinens közös humanitárius jogi terének megsemmisüléséért és ennek az Európa Tanácsra gyakorolt következményeiért, "amely Oroszország nélkül elveszíti páneurópai koordinátáit", minden felelősség azokat terheli, "akik Oroszországot erre a lépésre kényszerítik".

A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Oroszország az Európa Tanácsból való kilépése után is nyitott a szervezet tagjaival való pragmatikus és egyenjogú együttműködésre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, azon egyezmények keretein belül, amelyekben Oroszország továbbra is részt vesz.

Moszkva a távozását követően is eleget tesz az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek, amennyiben azok nem ellentétesek az orosz alkotmánnyal.

A dokumentum emlékeztet: Oroszország 1996-ban csatlakozott az európai nemzetek egységének megerősítésére létrehozott szervezethez, amely akkor depolitizált struktúraként pozicionálta magát, mely a Nagy-Európa humanitárius és jogi pillére kíván lenni Lisszabontól Vlagyivosztokig.

Az orosz külügyminisztérium az ET egyesítő erejének aláásásával vádolta meg a NATO és az EU országait, amelyek szerinte a szervezetben "csak a keleti katonai-politikai és gazdasági terjeszkedésük ideológiai támogatásának eszközét látják, egy számukra előnyös, szabályokon alapuló, rend - valójában szabályok nélküli játék - erőltetését" - áll a közleményben.

Moszkva szerint "az ET intézményeit, beleértve az EJEB-et is, szisztematikusan arra használták fel, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és beavatkozzanak belügyeibe".

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden a döntés bejelentését megelőzően még azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök még nem alakította ki végleges álláspontját Oroszország ET-tagságával kapcsolatban. Erről azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy ismertté vált: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedd este szavazni akar Oroszország kizárásának lehetőségéről.

Moszkva hamarabb lépett

Az ET alapokmányának 8. cikke értelmében a szervezet miniszteri bizottsága felajánlhatja egy tagállamnak az önkéntes kilépés lehetőségét, ennek elutasítása esetén pedig elrendelheti a tagság megszűntetését. A PACE ebben a kérdésben szándékozott véleményt nyilvánítani. Moszkva elébe ment az eseményeknek.

Még korábban pedig Peszkov azt mondta, hogy a döntés az ET összes mechanizmusából való kilépéssel, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.