A háború eddigi mérlege: rengeteg a civil áldozat
ElemzésekUkrán források szerint már legalább kétezer civil meghalt Ukrajnában az oroszok által indított háborúban. Az ENSZ szerint Moszkva nem tartja be a humanitárius egyezményeket, és olyan hadműveleteket is végrehajt, amelyek egyértelműen a polgári lakosságot és a civil infrastruktúrát célozzák.
Az orosz-ukrán háború február 24-i kezdete óta 549 civil áldozatot és 957 sebesültet regisztrált az ENSZ, ugyanakkor a tényleges szám ennél jóval magasabb is lehet – közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. Liz Throssell kiemelte: rakétákkal, nehéztüzérségi lövedékekkel és légicsapásokkal támadják a településeket, lakóépületeket, a támadások egyaránt sújtanak óvodákat, iskolákat és kórházakat.
Március 3-án 47 civil halt meg, amikor légicsapás ért két iskolát és több lakótömböt az észak-ukrajnai Csernyihivban. Március 9-én légitámadás érte a mariupoli 3-as számú kórházat, legalább 17 civilt megsebesítve. A kórház egyértelműen beazonosítható volt, amikor találat érte – mutatott rá a szóvivő.A szervezet több olyan esetről is értesült, amikor az orosz erők kazettás lőszert használtak – ezek robbanó bombákat lövellnek ki –, lakott területeken is. Február 24-én kazettás lőszer robbant fel a kormány által ellenőrzött donyecki Vuhledar központi városi kórházában.
Négy civil meghalt, 10 ember megsebesült, és a robbanás megrongált mentőket, civil járműveket és magát a kórházat is. Harkiv több kerületében további kazettás lőszertámadások történtek, amelyekben kilenc civil meghalt és 37 megsebesült.
Az ilyen lőszerek felhasználása lakott területeken összeegyeztethetetlen a nemzetközi humanitárius jogi elvekkel – húzta alá az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. Egyúttal emlékeztette az orosz hatóságokat, hogy
a polgári lakosság és polgári objektumok elleni támadások irányítása, valamint az úgynevezett területi bombázások városokban és falvakban, a válogatás nélküli támadások egyéb formái a nemzetközi jog értelmében tilosak, és háborús bűnnek minősülhetnek.A szervezetnek ugyanakkor megalapozott gyanúja van azzal kapcsolatban, hogy az orosz agresszorok a háború ellen tiltakozó civileket tartóztatnak le önkényesen, ezért azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukat követeli.
A nagynevű orvosi folyóirat, a Lancet
az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat adataira hivatkozva több mint 2000-re teszi a civil halálos áldozatainak számát. Hivatalos források szerint 17 gyermek vesztette életét és 30 sebesült meg. Nagyjából 2 millió ember menekült a szomszédos országokba. Orosz tisztviselők arról számoltak be, hogy közel 500 ukrán katonát öltek meg. A háború már több mint 200 egészségügyi intézményt érint közvetlenül.
A Kijevtől 90 mérföldre nyugatra, Zsitomirban található Pavlusenko Szülészeti Kórház volt az első egészségügyi intézmény Ukrajnában, amelyet támadás ért, ezt követte a donyecki Vuhledar kórház. A borodjankai pszichiátriai kórházban több mint 670 beteg rekedt benn, hamarosan kifogyva az élelmiszerből és a gyógyszerekből. Mindez szembe megy a genfi egyezményekkel – hívják fel a figyelmet a szerzők.
Bár a segélyszervezetek alapvető gyógyszereket küldenek, és igyekeznek segítséget nyújtani a sürgősségi ellátásban, az ukrán egészségügyi intézmények működése súlyos zavart szenvedett, és mostanra kifogy az alapvető eszközökből, gyógyszerekből.
