Ősztől már euróban is feltüntetik az árakat Horvátországban

Horvátország 2023 január elsején tervezi bevezetni az eurót, az árakat pedig onnantól kezdve egy évig kunában és euróban is ki kell majd írni - mondta Plenkovic, hozzátéve, hogy a megelőző intézkedésekre azért van szükség, hogy az állampolgárok szokják a folyamatot.

Kiemelte: azt szeretnék, ha az átállás egyszerű és költségmentes lenne. "Azok az állampolgárok, akik készpénzt tartanak otthon, mielőbb tegyék be a bankba, ahol majd automatikusan átváltják azt" - fogalmazott. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a Horvát Nemzeti Bankban (HNB) korlátlan ideig, ingyen átváltható lesz a kuna.

Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.A horvát kormány 2022-ben 2,6 százalékos, 2023-ban 2,4, 2023-ban pedig 1,9 százalékos deficittel számol a GDP arányában. A tervek szerint a GDP-arányos államadósság mértéke 2022-ben 4,2 százalékponttal 80,7 százalékra csökken. 2023-ban 78, 2024-ben 75,3 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolnak. Zágráb a múlt héten módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését, és 2022-ben 3,5 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál, a költségvetésben elfogadott 2,5 százalék helyett.