MNB alelnök: A sikeres és biztonságos euróbevezetésben vagyunk érdekeltek

A magyar vállalkozások keményen dolgoztak, hogy az ellátási láncok és a megváltozott körülményekhez igazodjanak. Ennek eredménye, hogy ma már többen dolgoznak Magyarországon, mint a válság előtt.

A beruházási ráta magas szintje mutatja, hogy a magyar cégek bíznak az újraindulásban

- mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter a Joint Venture szövetség konferenciáján.

A 2004-es EU csatlakozással vállalta Magyarország az euró bevezetését, csak a biztonságos bevezetés lehet sikeres

– fogalmazott Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az euróbevezetésről tartott előadásában.

Általában magas, 50 százalék feletti az euró támogatottsága, a magyar társadalomban 70 százalék ez az arány, ami a második legmagasabb a régióban. Csehországban és Svédországban a legmagasabb az elutasítottsága.

Ugyanakkor a magyar negyede véli úgy, hogy fel lennénk készülve az euró biztonságos és sikeres bevezetésére.

Ne politikai szlogenekkel közelítsük meg ezt a kérdést, hanem a számok alapján, a költségek és az előnyök összevetése alapján. A hasznoknak az aránya az eurózónán belül is jelentősen változott országonként, a 2008-as válság is komoly tanulságokat jelentett az euró bevezetése előtt álló országok részére, önállóan csak a nominális kritériumok teljesítése nem elegendő, szélesebb körű kritériumokat is kellene nézni.

Az eurózóna gazdasági súlya folyamatosan csökken a globális GDP-ben, 17 százalék volt 2000-ben, mely most 12 százalékra csökkent, emögött Kína felemelkedése, és nagyobb gazdasági aránya áll.

Az euró súlya azonban emelkedett a jegybanki tartalékokban, 2000-ben 13,5 százalék volt, most pedig 18,8 százalékot tesz ki.

A 19 eurózóna tagállam közül 7 növelte az unió átlagához mért relatív fejlettségét az euróövezeti csatlakozása óta.

A nyertesek közé tartoznak a balti országok, Írország Luxemburg és Szlovénia.

A balti országok az euróval is sikeresek maradtak, de nagyon alacsony adósságrátákkal kerültek be az eurózónába, ami mozgásteret adott a költségvetéseknek.

Másrészt rugalmas munkaerőpiaccal rendelkeznek, alacsony a költségvetési hiányuk, stabil a makrogazdasági környezetük, digitalizált a pénzügyi rendszer és magas a digitalizáció szintje.

Szlovákiában ezzel szemben felemás a mérleg, mert a bevezetés óta az uniós átlaghoz viszonyított visszaesés mértéke 0,5 százalék. A szlovák felzárkózásban megtorpanás látható, megállt a reformfolyamat, miközben a cseh felzárkózás nagyon gyorsan zajlik.

A legnagyobb visszaesés a dél-európai országokban, leginkább Olaszországban (29,2%) regisztrálható.

Szinte az összes nem eurózóna állam gyorsabban áll helyre a koronavírus-járvány után, és az eurózóna helyreállása előretekintve is lassabb ütemű lehet.

Az önálló monetáris politika jóval több mint kamatpolitika, célzott intézkedéseket alkalmaznak, rugalmasabb a keretrendszerük, példaként említette, hogy az MNB 10 ezer milliárd forinttal segítette a gazdasági helyreállást.

Az euró bevezetéséről egy átfogó költség-haszon elemzés alapján kell dönteni, nem pedig politikai szlogenek mentén.

Figyelembe kell venni a versenyképességet, az inflációs folyamatokat, a pénzügyi integrációt, a kereskedelmi integrációt, az önálló monetáris politika feladásának árát, és a hozamkonvergenciát is.

Az MNB aktív részese az euróbevezetéssel kapcsolatos vitáknak, csak a sikeres és biztonságos euróbevezetésben vagyunk érdekeltek. A pénz digitalizációja ebben a költség-haszon elemzésben még változtat a képen – mondta el a jegybank alelnöke.

Már korábban is arra figyelmeztettek, hogy a baj onnan fog jönni, ahonnan nem számítunk rá, a kereskedelmi háború és a Brexit mellett folyamatosan figyelmeztettek a vírusveszélyre is

- mondta el Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára

Mint mondta, a gazdaság védelmére hozott intézkedések a GDP 30 százalékát tették ki tavaly, a bevezetett intézkedéseket kiegészítették a jegybanki programok és a fizetési moratórium.

Ennél nagyobb gazdaságösztönző programot a németeknél és a csehek vezették be, benne vagyunk a top 3-ban Európában.

Az intézkedések közül kiemelte a fiatalok szja mentességét, amely 140 milliárd forintot tesz ki. A válság előtt az 55 év felettiek, a 30-as nők és a 25 év alattiak körében volt a legnagyobb a munkanélküliség, ezért tették a nyugdíjasok foglalkoztatottságát járulékmentessé, ami meg is látszódott a foglalkoztatási adatokban.

Tavaly 5,5, idén 8,4 százalékkal járultak hozzá a GDP-hez a gazdaságvédelmi intézkedések, vagyis tavaly 10 százalékos visszaesés lett volna, idén pedig még mindig recesszióban lennénk ezen programok nélkül.

Idén június 11-én értük el a válság előtti szintet, és idén március vége óta pozitív a Pénzügyminisztérium Heti Gazdasági Indexe, amely több adat alapján próbálja modellezni a GDP alakulását.

Idén 7-7,5 százalékos GDP-növekedés is lehetséges, jövőre pedig 5 százalék körüli bővülésre lehet számítani. Utána a gazdaság be tud állni az éves szinten négy százalékos bővülési tempóra, ha a beruházási ráta 25 százalék körüli szinten tartható.

Kiemelte: a gazdaság visszaépülésének gyors tempója, és a munkanélküliségi ráta visszatérése a vártnál kedvezőbben alakult.

A lefelé mutató kockázatok között említette a vírus mutálódását, terjedését, illetve a termelési láncok akadozását, az ellátási láncok komoly megroppanását.

Akik eddig just-in-time rendszerben, olcsóbban működtek, akkor ha nincs utánpótlás, gyorsan leáll a termelés, a készletezések nem tesznek jót az ellátási láncoknak.

Magyarországon az autóiparban és a fémalapanyaggyártásban kiemelten fontos az ellátási probléma.

Magyarországon az automatizálási potenciál 49%, ami 2,2 millió munkahelyet érint, robotizációban az uniós átlagnál rosszabb a teljesítményünk, ezen mindenképp javítani kellene.

Az újraindított növekedési motorok magasabb sebességbe kapcsolhatók az automatizáció és a digitalizáció révén – tette hozzá Gion Gábor.

Tálos Péter, a Foxconn alelnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy

a világ kettészakadása folyamatban van, törésvonalak jelentek meg a globális kereskedelemben, értékláncokban, és két féle hálózat alakul majd ki. Az egyik a kínai önálló ellátási lánc, a másik pedig az exportra termelés.

Eddig büntetlenül lehetett élénkíteni a gazdaságokat, és nem szállt el az infláció, mert Kína folyamatosan hűtötte az inflációt. Most azonban a gazdaság gyors növekedése fűti az inflációt – tette hozzá.

Kiemelte: az elektromos ellátás súlyos problémáival és a munkanélküliséggel is meg kell küzdeni most Kínában, emellett az ingatlanszektor nincs a legjobb formájában. Az második legnagyobb ingatlanfejlesztő, az Evergrande adósságállomány a szürkegazdaságból felvett hitelekkel együtt elérheti a kínai GDP 5 százalékát is.

Tálos Péter szerint a belső feszültségeket sokszor külső konfliktussal leplezhetik, ezért a Tajvani-szorosban a kínai-amerikai szembenállás ismét előtérbe kerülhet.

Európa gazdasági hatalmával kapcsolatban kiemelte, hogy néha akár 28 féle vélemény is ütközik a politikai kérdésekben, mert az Európai Bizottság is külön véleményen van sokszor, ami hátráltató tényező. Hangsúlyozta: emellett technológiai lemaradásban van a kontinens. A technológiai vezető hatalmak az USA és Kína, ami nem jó hír Európának.

Az autóiparban Európa már nem lesz piacvezető, nem Európa fogja uralni a globális terepet, és átfog alakulni a legnagyobb brandek sorrendje, ami Magyarország számára is komoly probléma

– hangsúlyozta.

A hazai gazdaság előtt nagy kihívások állnak: egyrészt az autóipar konvergál az elektronikai iparhoz, másrészt Magyarország még mindig az olcsó munkaerő miatt vonzó a külföldi vállalatok számára, illetve a digitalizációban is előrébb kell lépnünk – tette hozzá.

A digitalizáció a média számára is óriási változást jelent, a vezető online portálok zöldmezősen jöttek létre, korábban a nagy printlapok uralták a piacot, és nem voltak felkészülve az online váltásra

– mondta Kamasz Melinda, a növekedés.hu főszerkesztője.

Kamasz Melinda, a növekedés.hu főszerkesztője előadást tart a Joint Venture Szövetség konferenciáján

A cégvezetők előtt álló gazdasági kihívásokról szóló előadásában az olvasók által leginkább preferált gazdasági témájú cikkek témáit sorolta fel:

• A digitalizációt érintő kihívások.
• Az otthoni munkavállalással kapcsolatos változások.

Kiemelte: sokszor felmondanak alkalmazottak, mert be kell járni, a vezetők jelentős része panaszkodik arra, hogy a munkavállalók kevésbé motiváltak. Általánossá vált a két napos otthoni munka engedélyezése.

• A munkavállalók hiánya és bére szintén a leginkább érdeklődésre tartó témák között szerepelnek, ahol a cégvezetők hozzáállásában is nagy változás tapasztalható.
• A kriptovaluták: 24 országban már készítik elő a digitális pénzt, Kína az elsők között szerepel.
• Az ellátási láncok akadozáa, amely mindennapi élet sok területén is érzékelhető. Példaként hozta a fuvarozók hiánya mellett a konténerek hiányát és drágulását.
• Végül a nagyvállalkozók vagyonával kapcsolatos híreket és a generációváltás témakörét említette.